Miért nem vagyok fontos a barátaimnak? Velem lehet a gond?

Úgy érzem, hogy egyik barátomnak se vagyok annyira fontos, mint nekem ők.

Van, akit évek óta ismerek, és pl. ünnepekre engem lerendez egy csokival, miközben én körbejárom a várost, hogy találjak egy neki tetsző, személyesebb ajándékot. Eközben egy frissen megismert barátnőjének kézzel készített, személyes ajándékot adott. Vele elmegy olyan programokra is, ahova velem nem. Viszont keres engem, szóval nem csak én "futok utána".

Egy másik barátomnál is ugyanez a helyzet ajándékozás terén, a többi barátainak, akik elmondásai szerint nem nyújtanak akkora támaszt, mint én (ezt én következtettem ki, nekem úgy tűnik, hogy csak én foglalkozom vele komolyabban, több időt áldozok rá), nekik gondolkodik az ajándékokon, nekem meg csak leemel valamit otthon a polcról.

Emellett, ha valami problémáik vannak, én átgondolom őket és próbálok részletes, mindenre kitérő segítséget nyújtani. Én elég ritkán beszélek nekik a problémáimról, ha beszélek róla, az azt jelenti, hogy tényleg nagyon rosszul érint és komolyan szükségem van a támogatásra. Erre engem lerendeznek annyival, hogy felejtsem el, majd elmúlik, hasonlók.

Másoknak sem vagyok fontos. Több emberrel beszélek (rendszeresen 8-9 kb) , de valamiért nem érdeklem őket eléggé. Pedig nem tartom unalmasnak magam, sokmindenre vevő vagyok, bármilyen témáról lehet velem beszélgetni.

Szerintetek csak rosszul választottam, vagy velem lehet a gond?