Hogyan szerezzek barátokat? 22/L

Egyetemre járok, de a szakomon semmiféle közösség nem alakult ki, nem voltak programok és nem egy ilyen nyitott, barátkozós társaság verődött össze (teljesen néma volt a szakos csoport, anno a gólyabálra és a szakestekre sem ment el tőlünk senki, nem osztottuk meg egymással a jegyzeteket, sokan vissza sem köszöntek ha rájuk köszöntél, az online oktatás alatt teljesen meg is szűnt köztünk a kommunikáció stb.). Kollégista is voltam, de az igazából ugyanez csak pepitában, onnan sem tudtam így barátokat szerezni (olyan volt inkább mint egy társasház, nem voltak programok és közös helyiségek, csak a szobatársaimmal találkoztam, de velük is nagyon keveset). Egyetlen egy lánnyal lettem jóban, de vele is inkább csak az egyetemre korlátozódott a kapcsolatunk és egyébként nem nagyon beszélgettünk vagy találkoztunk, sőt nyáron gyakorlatilag elérhetetlen. Van két gyerekkori barátom, de velük sem olyan már a kapcsolatunk, nem nagyon beszélünk és találkozunk, hiába hívom őket bárhova vagy írok nekik. Más nincsen, de nem tudom hogyan tudnék új barátokat szerezni.

Egy vidéki kistelepülésen lakom, ahol nem ismerek senkit és nincsen semmiféle lehetőség, szóval nincsenek programok, rendezvények, sportolási lehetőség, tanfolyamok stb. semmi, még az utcák is üresek. Bár az egyetem városában sem találtam sokkal több lehetőséget, ami érdekelne, egyedül is élvezhető és esetleg lehet másokkal beszélgetni, barátkozni. Tanfolyamon és hasonló helyeken tapasztalatom szerint általában az a felfogás uralkodik, hogy “nem barátkozni jöttem” és senki nem foglalkozik a másikkal, mindenki csak magára és az adott dologra koncentrál. Facebook csoportokban, discordon és fórumok között sem találtam semmit, illetve eleve nem ilyen netes ismerősökre vágyom, hanem rendes barátokra, akikkel lehet személyesen is találkozni és programokat. Viszont egyre inkább úgy látom, hogy a korosztályomnak erre talán nincs is igénye vagy talán csak keveseknek, vagy egyszerűen engem teljesen más érdekel mint a korombeliek többségét (pl. én nem játszom játékokkal, nem bulizom, nem hallgatok zenét, nem edzek). Többször hívtak ilyen anticóchia stb. dolgokra, de semmi közöm nincs a valláshoz, nem vagyok hívő, meg sem vagyok keresztelve és alapvetően nem volt szimpatikus, amit meséltek róla (hogy énekelnek, táncolnak, játékokat játszanak, beszédeket mondanak).

Igazából elég reménytelennek érzem a dolgot, mert fogalmam nincs hogyan szerezhetnék így barátokat, semmi lehetőséget nem látok rá, de nyilván szeretnék. A legtöbb időmet vagy egyedül töltöm vagy a családommal, akikkel nem olyan jó a kapcsolatom és nyilván sokkal idősebbek is nálam, csak a panaszkodásukat stb. kell hallgatni 0-24. Ebből már elegem van.