Tanácsot szeretnék kérni. Szerintetek felkeressem?

Ez egy hosszú sztori, de megpróbálom lerövidíteni.

Mikor 16 éves lehettem, volt egy velem egykorú barátnőm, akivel egy suliba jártam, és mondhatni az egyik legjobb barátom volt. De sajnos nagyon durván összevesztünk. Az én hibám volt leginkább, mert elég csúnyán hátbaszúrtam őt. (Ennek persze voltak előzményei, de a főkolompos én voltam.) Az egész tinikorunkat végigutálkoztuk emiatt, zaklattuk egymást neten, és a profiljainkon utalgattunk a másikra gúnyosan más embereknek. (Tudjátok, a tipikus, nevetséges tini netharcok..) Az utcán pedig nem köszöntünk egymásnak, még majdhogynem egymás után is köptünk. Abban az évben viszont ki is békültünk, amit ő kezdeményezett, bocsánatot is kértem, és próbáltam új lappal indítani, jóvá tenni azt, amit elrontottam. De ő megszakította a barátságunkat egy idő után újra, mondván, hogy nem tudja megbocsátani amit tettem, és idegesítem őt. Azóta nem beszéltünk, csak másoknak szidtuk egymást még egy ideig.

Azóta azért eltelt egy jópár év, én kis idővel azután másik városba költöztem és évekig ott éltem, és most januárban költöztem vissza a szülővárosomba, ahol ő is lakik. Sajnos azóta egyszer sem találkoztam vele az utcán, pedig egy városrészben is lakunk elvileg (Ha még mindig ugyan ott lakik, ahol eddig). Mindketten már 22 éves felnőtt, dolgozó nők vagyunk (igen, felnőtt nőnek tartom magam, és a gyakorin kérek tanácsot idegenektől az életemmel kapcsolatban.. Tudom.), én már egyedül is élek, róla mondjuk kb. nem tudok semmit, csak azt, hogy dolgozik.

Engem már abszolút nem érdekelnek ezek az internetes csaták, sem pedig a régi vita, és nem is érzek haragot sem (mondjuk nyilván nem én voltam itt az áldozat). És hirtelen eljött bennem az a pont, hogy újra fel akarom keresni őt, mert még mindig hiányzik a barátsága, a társasága. Nem tudom milyen ember lett belőle azóta, de szeretném felkeresni, és megkérdezni hogy van, mik történtek vele az évek alatt, és hogyha van kedve, akkor jöjjön el velem meginni valamit, vagy esetleg ugorjon fel hozzám egy üdítőre vagy sütire.. Én úgy gondolom, hogy tinédzser koromban nem én voltam a legszerethetőbb személy a világon, de azóta próbálok jó barát és ember lenni, aki sosem szúr hátba és mindig lehet rá számítani. Vannak barátaim, és mindegyikkel jó kapcsolatot ápolok, sosem bántom őket, és a hátuk mögött is csak azt mondom, amit nekik.

Szeretném őt is újra a barátaim között tudni, csak immár felnőttként. De bizonytalan vagyok azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán hajlandó lenne-e velem szóba állni.. Igazából abban bízok, hogy nem fogja az egész személyemet azért utálni örökre, mert egyszer gyerekként valami rosszat tettem ellene. De ugyanakkor, bennem van az is, hogy biztos örökké utálni fog, és nem számít, hogy mennyi idő telik el és mennyi idősek leszünk, mert amit elkövettem azt elkövettem, és gondolkoztam volna előtte.

És eljött az a dolog, amiért úgy döntöttem, hogy itt felteszem a kérdést: szerintetek megéri felkeresni? Vagy hagyjam még egy pár évig? Esetleg hagyjam örökre? Nem vagyok életképtelen, nem várom, hogy mások oldják meg helyettem, csupán tanácsokat szeretnék meghallgatni minél több embertől, hogy mennyire lenne jó ötlet újra felvenni vele a kapcsolatot.

Köszönöm ha vetted a fáradtságot és végigolvastad!