Ezek után ti még barátkoznátok vele?

Hm...majdnem gyanez a sztori volt nálam is anno. Általános iskolás legjobb barátnő, aztán a gimiben is.

A húszas éveink legelején jártunk, amikor az épp aktuális pasija eltiltotta tőlem. 3 évig nem beszéltünk.

Utána sírva keresett meg, hogy sajnálja. Én adtam neki még egy esélyt. Nem kellett volna. Hiába akartam nagyon, már nem volt ugyanaz. Nem bíztam meg benne, bármennyire is szerettem volna.

Szóval szép lassan kihűlt a "barátság". Utólag az időt sajnálom, amit elpazaroltam rá.

Nálam nem működött és azóta én senkinek nem adok második esélyt.

A helyedben sem adnék, mert ez is kifejezetten gusztustalan volt.

De biztos lesz itt olyan, akinek sikerült másodjára és azóta minden rendben.

Nem adnék második esélyt, amiket veled tett az undorító. Nem kellene egy ilyen negatív személy az életembe. Ezek általában úgy szokták működni, hogy adsz második esélyt, egy ideig normális, utánna meg minden ugyanolyan lesz mint eddig.

Persze mindig vannak kivételek, de nem hiszem, hogy ő ezek közé tartozik + ha te már inkább tehernek érzed a vele való találkozást/beszélgetést akkor ez is egy jelzés magad felé, hogy inkább hagynod kéne.

Szerintem nem vagy vele szigorú.

Többször megbeszéltetek programokat, amikre nemcsak rászervezett, hanem arra is akadt példa, hogy utolsó pillanatban mondta el csak neked azt. Tehát nem tisztelt eléggé, és azért kicsit sunyin is járt el. A találkozó lemondás is sokszoros eset, a szülinapi dolog sem tűnik olyan véletlennek.. én már nem adnék neki új esélyt.

Csak akkor gondolkodott el a tettein, illetve azok következményein, mikor már nagyon is késő volt.

Vannak persze kivételek, de sokan nem igazán érdemlik meg a második esélyt.

Egy volt legjobb barátnőmnek adtam nemrég, de nem tudott vele élni. Egy darabig úgy tűnt, megértette mi volt a gond, aztán pár hét után újra megjelentek a dolgok, amik előtte gondot okoztak, onnantól meg már a második felvonás ment. Sajnos.

Illetve, ez már erőltetett is lenne köztetek. Írtad is, hogy nincs hozzá kedved (amit teljesen meg tudok érteni, nem bántásból írtam), akkor inkább tényleg el kell engedni.

Ez annyira jellemző, hogy akkor kell valami/valaki, mikor már elvesztettük. Jól mondták a többiek, nemcsak 1-2 esetben ültetett fel, hanem többször és ráadásul egyik sem a véletlen műve volt. Mindegyik általad leírt példa olyan, hogy simán meg lehetett volna normálisan is oldani -ha akarta volna. Én sem erőltetném a barátság felmelegítését, nem tűnik megbízhatónak a csajszi. A bizalom pedig nélkülözhetetlen bármilyen emberi kapcsolatról is van szó.

Fókuszáj inkább azokra az emberekre, akikkel jól érzed magad, és akikre számíthatsz. :)