Miért csinált úgy egy régi osztálytársam, mintha nem ismerne?

Egy csajról van szó. Általánosban és középiskolában is végig osztálytársak voltunk. Jóban voltunk, nem jártunk össze, de bajban mindig egymást kerestük. Pl amikor meghalt az anyja, hozzám fordult, én segítettem neki. Vagy amikor nekem nőügyeim voltak, mindig vele beszéltem meg. 18 éves korunkban találkoztunk utoljára, most 32 évesek vagyunk. Új munkahelyemen meglepődtem, hogy ő a recepciós. Láttam hogy felismert, odamentem hogy “ne haragudj, nem te vagy az xy Niki?” Nézett, majd azt mondta “Jaj bocs, fúú, te vagy az Zoli?” A vicces, hogy Gábor vagyok. Mondtam, hogy hát nem az a nevem, erre azzal jött, hogy milyen rég volt, ő nem emlékszik rám ne haragudjak. Egyáltalán honnan is ismerjük egymást?

Majd utána még kétszer megkérdezte mi a nevem. Nagyon kellemetlen volt! Végül “szia Zoli” köszönéssel köszönt el.

Ez mi akart lenni? Direkt csinálta? Úgy tűnt! Ha igen, elég gyerekes hozzáállás. Semmit se kérdeztem tőle, nem faggattam, semmi. Nem értem miért játszotta ezt el így. Ma reggel is Zoliként üdvözölt a belépéskor, majd kérdezte, hogy mindig ugyanekkor jössz? Gondolom ilyenkor ki fog menni cigire direkt.

Miért viselkedik így valaki? Ha jóban voltunk kifejezetten? Csak azt ne mondja, hogy nem emlékszik arra az emberre aki vígasztalta az anyja halála után, akivel 100x volt bulizni, stb. Miért ilyen gyerekes valaki?