Rossz érzés volt számotokra is mikor a barátotoknak alakult egy párkapcsolat, ti ezt hogy tudtátok feldolgozni?

Egy éve randiztam egy lánnyal de valahogy abszolút nem volt vonzalom kettőnk között, én se éreztem vonzalmat, ő sem, viszont hihetetlenül megszerettem igazi lelki társak lettünk. Nagyon érdekes ez a kapcsolat mert eredetileg én sem hittem fiú és lány barátságban, de nálunk működik, egyszerűen nem tudok nőként ránézni, de hihetetlen sok mindenen keresztülmentünk, nagyon jó volt hogy tudtam segíteni amikor bajban volt, mindig mellette voltam, többször fogtam a fejét mikor hányt, vállamon sírt mikor baj volt. Sokszor mély lelki beszélgetéseket folytattunk és úgy néz ki, hogy most alakul egy férfival egy kapcsolat, nyilván ez a férfi segít neki most mindenben, ő van neki, kicsit úgy érzem hogy már nem kellek neki, azért beszélünk még persze de most ő van neki lelkitámaszként is....tudom hogy ez a normális de ez nagyon fáj..