Tényleg van olyan ember ki jobban viseli ha ghostingolják, mintha elmondják neki, hogy miért nincs kedvük tovább hozzá?

Számomra a ghost-olás összehasonlíthatatlanul rosszabb. Ha kapok okot, vagy ha nagyon kifejezetten okot nem is, de egy rendes lezárásképp elköszönést, valamit, és nem limbóban ér véget teljesen véletlenszerű ponton valami akkor azt fel lehet dolgozni, tovább lehet lépni.

Ellenben amikor valaki akivel jól elvagy, egyik pillanatról a másikra eltűnik akár minden előjel nélkül, vagy utolsó alkalommal megbeszélt dolgok ellenére, azzal nehéz mit kezdeni. 1 nap után még nem temeted, meg 2, sőt 3 után sem. De akkor már 4 nap is csak egyel több, szóval akár várhatsz 5 napig, majd lesz belőle végtelen idő. Közben aggódsz is érte esetleg, mert fogalmad sincs él-e még egyáltalán.

A semmit, a csöndet (számomra) jóval meredekebben túl lehet gondolni, mintha valaki megmondja hogy ennyi voltál, ezért és ezért.

Szerintem alap - de én is csináltam már, egyszer. Olyan agresszív, sértődős majom volt a másik, hogy nem mertem szemtől szemben szakítani vele. Kinéztem volna belőle, hogy megver, ezért leléptem.

Egyéb szakításokkor őszintén megmondom, miért történik, de annál az egy férfinél nem. Jobb is, mert utána még heteken át fenyegetőzött nem szép dolgokkal.

Szerintem alap, HOGY normálisan szakítok - ez lemaradt :D

#14