Miért olyan nehéz egy sima, normális férfi-nő barátságot összehozni a mindennapi hajtás mellett?

Akivel kötetlenül lehet beszélgetni az a társad akivel együtt élsz. Nem vagytok együtt folyamatosan és lehet beszélgetni sokat, már csak azért is, hogy megismerd. Tudd a valódi gondolatait! Abban keresd a partnerséget, ne egy idegen valakiben akihez semmi közöd sincs!

Mert mindenki rohan, megvan a saját baja amivel foglalkozzon. Azt már én is meguntam, hogy szemetesládája legyek bárkinek is, én is leépítettem az olyan ismerettségeimet, ami nem adott semmit, csak akkor jutottam eszébe mikor nyűgje volt és hallgathattam a panaszkodást, de meg nem kérdezte volna hogy vagyok.

Hm. Nekem volt olyan telefonos ismerősöm akivel azt hiszem 6 évig beszélgettünk. Nők mindketten. Egy campingben nyaraláskor a parton állva kezdtünk el beszélgetni. Aztán telszám váltottunk. Én akkor 40-es, Ő 60-as volt. Lépésről lépésre "mindent" megtudtunk egymásról. Tudtam a lányairól. A jó és rossz tulajdonságaikról... Ő is tudott sok mindent... Sokszor adtunk egymásnak tanácsot. Volt, hogy a véleményét kértem. Aztán vége lett. Most családban él. Üzenetben, szülinapkor tartjuk de ezek már nem az az egymást segítő beszélgetések. A férjem nagyon gyakorlatias ember. Ő azt mondja: ne problémázz, ne lelkizz! Szóval kérdező én megértelek.