Ti hogyan békülnétek ki a legjobb barátnőtökkel egy fél éves összeveszés után?

En sem tudom erre a megoldast, de szerintem nincs is. En is ugyanebben a helyzetben vagyok/voltam, probaltunk kibekulni, ugyanigy fel ev elteltevel, meg szerettuk volna beszelni a dolgainkat. En legfokepp azt hianyoltam, hogy az uj barataimnak nem tudtam minden problemamat elmondani, mint neki. Amikor vegulis talalkoztunk, egyszeruen idegennek ereztem, pedig mar egyaltalan nem haragudtam ra. Egyszeruen nem lehet megtartani egy olyan baratsagot ami nem volt olyan eros, hogy kitarthasson a bajban.

De ha te ugy gondolog, eleg eros volt a baratsagotok, akkor egyszeruen hivd fel telefonon, es mondd el neki ugyanazt amit itt is kerdeztel, meg azt is elmondhatod, hogy rengeteget gondolkaztal, hogyan bekuljetek ki. Ha meg nyitva allna a 'baratnod' a baratsagotokra, akkor biztosan ertekelne, ha meg nem, akkor ahogy az elso valaszolo is irta, bele kell torodni, nem volt oszinte baratsag, es uj IGAZI baratok utan kell nezni.

Nem volna kedvem kibékülni vele, addig amíg nem látok hajlamot tőle, hogy szeretne, vagy egy kis érdemet, hogy szóba lehet állni vele. Egy barátsághoz két fél kell. Esetleg cikizném a hülyeségei miatt, persze ha tényleg emiatt a kis semmiség miatt vesztett össze veled, persze, mielőtt neki látnék, gondolkodásra ösztönözve, tényleg emiatt? ezt ő mondta?

Bár szerintem meglehet, talán olyan paranoiás természet és úgy érzi, az utált személy ellened fordítja őt, amikor ketten vagytok, úgy képzeli, biztos alkalmat ad rá, hogy kibeszéljétek őt, meg ilyesmi. Ha tényleg van alapja ennek a "tévképzeléseinek" akkor viszont sz*r érzés ~ ha pont a legjobb barátnőm, aki mindent tud rólam, kiterít valakinek, akit utálok. Az "ellenségemnek" nem kellene mindent, vagy BÁRMIT is hallania-tudnia rólam ~

talán kb. ez jár a fejében,szerintem

de úgy gondolom, ha a "legjobb barátnőd" akkor nem kell rögtön gyerekes hülyeségnek megpecsételni, talán ismer téged, és van alapja a félelmének, viszont az valóban gyávaság, hogy puszta képzelgés miatt hátat fordít, meg sem próbál megbízni benned, talán azért mert a bizalom sérült.

Tudom, milyen érzés tartani egy valakihez, aki mellett kivételesen önmagunk lehetünk. Nekem is volt egy "legjobb barátnőm" aki bár szintén egy bunkó volt néha, de mégis megértett, és volt bennünk valami erős közös. Én is szidtam , hogy mekkora idióta, mégis, néha visszagondoltam, máskor milyen jól megvoltunk, és hol romlott meg a bizalmunk, amikor fura módon kezdtünk csak hallgatni, amikor haragudtunk egymásra, és a harag ítéletet szült, ami még rosszabb: csendes itéletet!

A bizalom fontosabb, mint bármilyen szörnyű jellemek, amit néha meg is érthet az ember, ha magába is néz.

ha nem áll szóba veled, az csak azért lehet mert nem értenéd meg az utálata okát, ami talán a kibeszélés.

Talán szívesebben van fura, unalmas emberekkel, akik mellett biztonságban érzi magát, megrögzötten fél.

Tudod, én is furcsállom, hogy ahhoz képest, hogy magamat érzem a leghelytállóbb barátnak mellette, persze nem azért mert hegyeket mozgatnék, neki is kell tennie. Sokat tévedtünk, és gyakran elbuktuk a bizalmi próbát, ami ördögi körbe süllyedt, de most nem adnék okot neki bizalmatlanságra.. de mégis be kell látnom, hogy nekem mindig a legjobb barátok váltják ki a legnagyobb ellenszenvet, akiktől vártam valamit, mert tudom, hogy elsősorban nem valami bizalom és szeretet köt össze, hanem mellettük jobbnak érzem magam, vagy ilyesmi.