Számodra mennyire fontos a büszkeséged? Vagy ebben az esetben megvárnád míg a másik kezdeményez? Vagy talán ennek a "barátságnak" lőttek?

na szóval egy "barátságról" lenne szó, ami 4 éves(osztálytársak vagyunk). bár sajnos úgy tűnik félreismertem az illetőt.feleannyira sem vagyok neki fontos mint ő nekem. elég gyakran vannak bunkó megnyilvánulásai,ami gyakran lekezeléssel párosulnak.

ezt egy darabig tudom/tudtam kezelni de van h betelik a pohár.ilyenkor pár nap mosoly szünet következik ,viszont mindig én kezdeményeztem eddig a "békülést" mivel hiányzott a társasága nagyon, tehát inkább leadtam a büszkeségemből...de sosem kaptam még egy bocsánat kérést sem. tudom h ezt talán én rontottam el ,de vhogy nem láttam át az egészet h hülyeséget csinálok ha mindig én alázkodom meg. most viszont már vagy 1 hete nem szólunk egymáshoz, mivel most tartom magam ahhoz h az kérjen bocsánatot aki a másikat megsértette. nagyon hiányzik de úgy tűnik neki nem jelentek annyit h kinyögjön egy bocsánatkérés félét. de úgy tűnik épp h lesz@rja h mi van velem, úgy látom hidegen hagyja az egész.

nem tudom h kezeljem a helyzetet, h lehetnék én is közömbös iránta?

sajnos ha belegondolok nem sok támogatást kaptam tőle amikor egy-egy új dologba fogtam bele, sosem hitte h képes vagyok akármilyen fejlődésre is.persze ezeket általában megcáfoltam az eredményeimmel.

tehát az eszemmel tudom h talán sosem voltunk igaz barátok, mégis hiányzik.