Kezdőoldal » Emberek » Barátok, barátságok » Mit lehet kezdeni egy ilyen...

Mit lehet kezdeni egy ilyen baráttal?

Figyelt kérdés
Van egy barátnőm, úgy hat éve vagyunk jóban, de az utóbbi időben egyre lehetetlenebbül viselkedik... Mindig panaszkodik arra, hogy alig vannak ismerősei, de akárhányszor baráti találkozókat szervezek, hogy megtudja ismerni a barátaimat az utolsó pillanatban keresztbe tesz, amikor már mindenkivel megbeszélem, hogy mikor találkozzunk előtte pár nappal lemondja, ha csak vele és egy másik barátnőmmel elmennék vásárolni előző nap közli, hogy valamiért még sem tud jönni, amikor meg nagy ritkán még is összehozunk egy találkozót csak ül és nem hajlandó beszélgetni, a kérdésekre is alig válaszol, később meg szóváteszi, hogy senki sem figyelt rá, meg jó lenne, ha valami "értelmes" találkozót szerveznék, mert semmit sem tudott kezdeni magával, még egy filmet sem néztünk meg...

2014. szept. 7. 11:29
 1/9 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem fél. Én is mindig panaszkodtam tesómnak hogy vigyen magával városba szombat esténként, mert nem tudok barátkozni, de amikor nagy nehezen beadta a derekát én hátráltam meg, mert féltem az idegenektől, hogy hogy fogok tudni velük beszélni, hogy mi van ha senkivel se tudok szót érteni, ilyenek..
2014. szept. 7. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:

Semmit, majd az élet észhez téríti. Te nagyon kedvesen jártál el, mindent megtettél, hogy legyen lehetősége ismerkedni.


Most nem nyitott az ismerkedésre egyelőre, magának is bevallhatná. De ez sem baj, így kell szeretni. Biztos vannak jó tulajdonságai is.

2014. szept. 7. 11:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 A kérdező kommentje:

Vannak jó tulajdonságai, ezért vagyunk barátok, de az év végén lesz 22 éves, szóval még csak nem is "gyerekről" van szó, később meg panaszkodik, hogy a férfiak sem érdeklődnek utána, és nem talál senkit, ha pedig megjegyzem, hogy ki kéne mozdulni én vagyok a hibás amiért nem megyünk sehová.

Szeretem, de kezd nagyon fárasztó lenni a dolog.

2014. szept. 7. 11:47
 4/9 anonim ***** válasza:

2-es vagyok.


Lehet akkor térne észhez, ha magára maradna picit. Ha te kaparod ki helyette a gesztenyét, ő abból nem tanul. A hibáztatását ne vedd magadra. Ebből a pszichológiai hozzáállásból nem lesz semmi, ez szinte törvényszerű.


Ha majd elkezd felelősséget vállalni, esetleg bevallja, hogy fél új kapcsolatokat/beszélgetést kezdeni magától, akkor az már a változás előszele. Lehet örülni. Addig meg azt tudom mondani, ne éreztesd vele, hogy kevesebb, a szociális képességeinek csökevényesebb volta miatt. Lehet, nem volt kitől eltanulnia ezt.

2014. szept. 7. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 A kérdező kommentje:
Nem is akarom éreztetni, vele, hogy kevesebb lenne, mivel jó ember, de egyszerűen nem tudok, mit mondani neki amikor panaszkodik arra, hogy a régi sulis barátai már alig beszélnek vele, mert néha én is úgy érzem, hogy fárasztó a dolog. Tudom, hogy barátként nem szép dolog, de gyakran olyan, mintha az anyja lennék. Amúgy nem hiszem, hogy nem volt kitől tanulnia, van egy öccse, és neki nincsenek ilyen gondjai.
2014. szept. 7. 13:36
 6/9 anonim ***** válasza:

És esetleg arra nem gondoltál, hogy neki milyen érzés lehet ez?

Neked fárasztó, az oké és teljesen érthető. De vele mi van?

Voltál már annyira egyedül, hogy azt érezted megfulladsz a magányban? Ilyenkor az emberek nagy többsége csak panaszkodni tud, de nyilván ő is tudja magáról, hogy kicsit lohasztó a viselkedése és emiatt még rosszabbul érzi magát, hogy másoknak terhet jelent.

Ha magára hagyod, tudod, hogy azzal mekkora sebet fogsz rajta ejteni? A maradék önbizalmát is és lehet, hogy az egyetlen barátját veszti el (már ha nincs rajtad kivül több neki).

Te nyilván olyan ember vagy, akit folyton körül vesznek a barátok meg az emberek...de vannak olyanok is akiknek ez valami miatt nem adatik meg. Az ilyen embereknek nagyon kevés az önbizalmuk, nagyon nehezen mozdulnak ki vagy nagyon félnek, akiket magukra hagytak, akikkel nem törődnek.

Az ilyen emberhez sok türelem kell, tudom jól, de ha magára hagyod emiatt, akkor azzal csak még inkább lehagyatva fogja érezni magát.

2014. szept. 13. 19:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 A kérdező kommentje:

Nem hagyom magára, és körülöttem sincsenek mindig emberek, nekem is volt olyan időszakom amikor alig volt társaságom, én viszont elfogadtam mások "segítségét", elkezdtem társasába járni és beszélgetni.

Nem azzal van a baj, hogy ilyen a természete, hanem azzal, hogyha szervezek is valamilyen programot később csak panaszkodik, illetve ha megpróbálok vele beszélni ezekről a dolgokról még csak végig sem akar hallgatni.

2014. szept. 13. 20:21
 8/9 anonim ***** válasza:

Akkor te a szerencsésebbek közé tartozol, mert te ki tudtál lábalni a bajból. Van, akinek ehhez több idő szükségeltetik.

Próbálj neki máshogy segíteni. Az nem megoldás, hogy felajánlasz neki programokat egy teljesen idegen helyen, teljesen idegen társaságban, mert az ilyen visszahúzódóbb embereknél ez nem válik be mindig. Ezek az emberek az ismeretlentől félnek, tehát inkább olyan programot találj ki/találjatok ki, ahova Ő is szívesen elindul nem pedig szorong egész végig. Nem tudom, hogy te meddig voltál társaság nélkül, de akire már rég rá se néz senki, abban kialakul egy ilyen szociális fóbia szerűség. Nem megoldás, hogy bedobod a mély vízbe, mert el fog süllyedni.

2014. szept. 13. 20:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 A kérdező kommentje:
Másmilyen találkozókat nem tudok szervezni, amikor megbeszéljük még lelkesedik értük, viszont előtte pár nappal lemondja.
2014. szept. 13. 21:09

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!