Hogy segítsek a barátnőmnek? Én nem vagyok elég, hogy megoldjam a problémáit.

Én már nem bírom ezt tovább. Az őrületbe kerget, de nem tudom magára hagyni, nem is szeretném, mert az önző dolog lenne tőlem. De ebben az évben már az életemet sem tudom élni rendesen, lemaradtam a tárgyaimmal is, mert nagyon sokat támaszkodik rám. Évek óta barátok vagyunk. Eleinte jó kapcsolat volt, bár tudtam, hogy sok minden megviselte az évek alatt és ő neki is vannak lelki betegségei. Nekem is vannak ezért jól megértettük egymást. Mindketten enyhe depresszióban szenvedünk, meg pánikbetegségben,nekem még evés és önképzavarom viszont neki még társul a társfüggőség meg a szociális fóbia, meg alvászavar is, és azért sok mindenben különbözünk, ő nem az a csendes típus, akik közel állnak hozzá azoknak sokszor nagyon durván mondja el a véleményét, és elvárja, hogy mindig foglalkozzanak vele, ha nem foglalkoznak vele, akkor szabályosan rosszul van. Anyagilag rengeteget segítettem neki, és ezt nem is tartom úgy számon, mert most legalább visszakaptam valamennyit, nekem az a célom, hogy önálló életet építsek ki, elköltözzek itthonról és függetlenül, önállóan éljek. De ez így nehéz lesz, ha mindig pénzt kell adnom, hogy ne haljon éhen. És most lehet megint nem lesz munkahelye, nem tud teljesíteni a betegsége miatt, és folytan azt hajtogatja, hogy öngyilkos lesz (. Már többszer ebben próbálta keresni a megoldást, annyiszor próbáltam hatni rá, hogy nem megoldás ez. Fél napokat áldoztam rá, hogy kihozzam. Nem értem, és egyre jobban csúszik bele ebbe, mert egy olyan embert követ, akit nem kéne. Úgy értem, hogy szerelmes valakibe, aki nem viszonozza, és ő ezt nem fogadja el, érzelmileg zsarolja, és nem hagy neki levegőt, hiába magyaráztam el ezt is 1000x, hogy minél jobban kapaszkodik, annál jobban ellöki majd magától, meg hogy ezzel nem ér el semmit,m csak szánalomból fog vele beszélni. Irreális ez az egész, hogy miért ragaszkodik egy olyanhoz, akivel még kapcsoltabna sincs csak párszor kavartak. Én tudom, hogy ez fakadhat abból, hogy nem igazán kapta meg törődést és szeretetet amire vágyott, de nem érti meg, hogy nem tudok mindig mellette lenni, és ha így is alakul, hogy nem tudok akkor hibáztat engem, és én sem vagyok jól lelkileg, ezt nagyon magamra veszem ilyenkor és úgy érzem nem érek semmit. Segíteni akarok, de már elfáradtam, mert hiába mondok bármit, mindig azt mondja, hogy ő öngyilkos lesz, semmi esetre sem szeretném, hogy megtegye és nem is hagyom, de félek, mi van, ha egyszer nem figyelek rá és megtörténik a baj. Egyedül nem tudok ezzel elbírni, mert nekem is van bajom és sok mindennel kéne megküzdenem. Családja nincs igazából azt mondhatjuk, akivel együtt él, azzal megromlott a kapcsolata, szakemberhez jár, de nem segít, mert amelyik ingyenes az nagyon keveset és nem úgy foglalkozik vele ahogy kéne. Hogy lehetne megoldani?