Van két barátnőm, és úgy érzem, semelyik sem "igazi barátnő", ha már, egyáltalán létezik olyan. [ Többi lent! ] Kell a kérdőjel:?

Nem kell "szakítani" velük, csak a helyén kell kezelni őket.

Ők nem a barátnőid, mint ahogy te sem vagy az nekik.

Ismerőseid.

Gyerekkori játszó pajtásaid. De NEM barátok.

Pont fordítva gondolkozol. És sajnos rengeteg ember csinálja ezt. Idősebbek is.

Mivel még gyerek vagy, és talán még formálható a hozzáállásod, elmondom, hogy ez hogy van az életben valójában.

Szóval az ember egész élete alatt találkozik egy rakás másik emberrel. De attól, hogy nincs köztük semmi probléma, attól még nem barátok. Sokan azt hiszik, de nem.

Ha egy csomó időt együtt töltenek, és rájönnek, hogy hasonló az értékrendjük, ( pl őszinteség, becsületesség, segítőkészség, stb)

hasonló a vérmérsékletük (nem verik egymást kulcscsomóval, nem szeretik az agressziót, ugyanúgy szeretnek bulizni, stb)

hasonló a világnézetük, egyéb ilyen dolgok, még akkor sem barátok, de ez egy jó alap, ebből lehet barátság.

Aztán ahogy jönnek az évek, az élet próbatételeket állít a kapcsolatuk elé.

Olyan helyzeteket, amiben kiderül, hogy pl mennyire őszinték, ha abból káruk származik.

Mennyire segítőkészek, ha önzetlenül kell segíteni.

Mennyire megbízhatóak, ha komoly áldozatot kell hozni azért, hogy pl betartsák egy adott szavukat.

És ha ezeket túléli egy kapcsolat, akkor az nevezhető barátságnak.

Tét nélküli jópofizás nem!

De ez nem azt jelent, hogy akiből nem lesz barát, azzal automatikusan meg kell szakítani a kapcsolatot, vagy haragudni kell rá.

Örülni kell neki, hogy kiderül egy beszélgetésből, vagy reakcióból, hogy ha valakiből nem lesz barát, mert legalább kiderült.

Nincs ezzel semmi baj, nem a mennyiségre kell menni, hanem a minőségre.

Az is jó, ha egy helyzetben hazugságon kapsz valakit.

Nem baj, csak ne kezeld barátként .

Legyetek haverok, jó ismerősök, hülyéskedjetek, dumáljatok felületes dolgokról, stb.

Persze az nem valami jó, ha valakiben 10 év múlva csalódsz nagyot, de ilyen is van.

Csak sokszor lehet olyat hallani, hogy valaki arról panaszkodik, hogy csalódott a barátjában, mert mondjuk nem állt ki mellette a diszkóban, mikor meg akarták verni.

Miért, kérdem, hányszor állt már ki melletted, hogy most csalódtál benne?

Azt mondja ez volt az első ilyen alkalom.

De akkor mitől a barátod? Mert együtt szoktatok sörözni?

Szóval az emberek hajlamosak bebeszélni maguknak, ha egy

megmérettetések nélküli kapcsolatban nincsenek feszültségek, az már barátság. Pedig az még fényévekre van tőle.

Úgyhogy csak sodródj az árral, tisztelj mindenkit annyira, amennyire ő tisztel téged, és mindenkinél mérd fel, hol az a határ, ameddig a bizalmaddal megajándékozhatod.