Meglehet szokni a hallgatást?

Mindig a saját dolgaimat kikotyogom olyan embereknek akit barátaimnak vélek aztán ezzel az infóval saját magam ellen fordítom az illetőt, mert véleménye alakul ki rólam, és meg szűnik a kapcsolat.

Sajnos nem tudom magamba fojtani a bánatomat örömömet gondjaimat és dől belőlem mint egy zuhatag.

Sokszor már visszafogom magam és átgondolom előtte hogy érdemes e hangot adni annak a gondolatnak ami éppen a fejembe jár.

Kérdésem az lenne hogy meg lehet e szokni azt hogy hallgatok a saját életemről, és nem osztom meg másokkal a magánéletemet?