Miért hullámzik az emberekkel való kapcsolatom?

A problémám megértéséhez talán szükség lehet egy kis ismertetőre: 14 éves, szegényebb családból származó srác vagyok, korosztályomhoz képest érettebb, és érzelmes. A dilemmám pedig a következő:

Lány és fiú barátaim egyaránt vannak. A lányokkal ugye kissé közelebbi kapcsolat, de néha megy át komolyabb érzelembe, viszont sikerül visszafognom. De nem is erről van szó. Hanem, arról, hogy egy ideig (kb 2 hét) tökéletesen szórakozunk és mindenben segítünk egymásnak, elválaszthatatlan barátként viselkedünk, de közbeszól egy időszak, amikor eltávolodunk egymástól és úgy kell visszakúszni a másikhoz, hogy ne váljunk el örökké. És volt már úgy, hogy ez egyszerre minden barátommal történik=egyedül maradok. Másoknak is van ilyen, vagy csak én vagyok ennyire béna és szerencsétlen. Tapasztalataitok szerint a költözés mennyire hoz sikert új élet reményében? Ugyanis az ott élőknek teljesen új embert mutatunk, akit akarunk, hogy megismerjenek. Negatív válaszokat kérem hanyagoljuk, így is padlón vagyok lélekben... Ha megértetted a gondomat, azt nagyon köszönöm!!!