Muszáj barátoknak lennünk?

Eléggé könnyen barátkozom. Szót értek mindenkivel és elég hamar fontossá válnak nekem emberek, akkor is, ha csak az interneten ismerjük egymást és sosem találkozunk. Most is így történt. Tetszik egy fiú, így hát írtam neki. Úgy, mint lány, nem érdeklem, tehát nem tetszem neki. El is vetettem annak lehetőségét, hogy esetleg valaha is járni fogunk. Nekem elég lenne a barátsága is, de Ő olyan, hogy akit interneten keresztül ismer csak, abban nem bízik és nem tekinti barátjának. Ez teljesen jogos. Viszont mivel nagyon messze lakik ( egy másik országban ) így nem tudunk találkozni sem. Nekem pedig nagyon nehéz így. Sosem mond el semmit magáról, mert nem ismer, és amolyan távolságtartó. Szóval szeretném megírni neki, hogy nekem ez így nem megy, szóval nem írok többet. De ez nem neki lenne rossz, hanem nekem. Őt nem is érdekelné. A kérdésem az, hogy muszáj nekünk barátoknak lennünk? Vagy beszélhetünk így is? Mert ez olyan köztes állapot, semmik nem vagyunk egymásnak, ez olyan rossz. Ki akar így beszélgetni? Nem tudom mit tegyek.