Vége a barátságunknak? Ennyi év után?

Ennek a barátságnak úgy tűnik, sajnos vége. Kevés barátság tart örök időkig, a felek az estek többségében "kinövik egymást", de ez nem mindig egyszerre esik le nekik, és nagyon tud fájni.

Akármilyen nehéz is, azt tudom javasolni, hogy ne teperj tovább, ne keresd különösebben a társaságukat. Ha pedig a barátnődnek pár hónap után elkezdenél hiányozni, eldöntheted, hogyan tovább.

Jaj, előttem szóló, ne legyél már ilyen korlátolt... A barátnőjének természetesen joga van új barátságokat kötni és a régieket hanyagolni, ha velük már nem találja meg a közös hangot, ez nem bűn, de a kérdezőnek attól még fájhat.

Tudom, Kérdező, hogy ez most nem vigasztal, de sajnos kivétel nélkül mindenkivel előfordult már ilyen. Édesanyámat 30 év után ejtette a legjobb barátnője, én gyerek voltam még, de mélyen belém ivódott, mennyire megviselte. Én mostanában rengeteget gondolkozom ezen a dolgon, fiatal koromban valami szent dolognak tartottam a barátságot, most, harmincon túl kezdem úgy érezni, hogy igazából nem másról van szó, mint hogy az élet összesodor valakivel, akivel pillanatnyilag hasonló az élethelyzetünk, ezért támogatjuk egymást, jó egymás társaságában lenni, aztán amikor a helyzetünk változik, elsodródunk egymás mellől, és ezért -akármennyire is fáj időnként - tárgyilagosan szemlélve senki sem hibáztatható.

Ha te eltűntél, amikor épp neked nem volt kedved hozzájuk (mert "elég rossz dolgok történtek veled"), akkor ne csodálkozz, hogy most, hogy hirtelen megváltoztattad a véleményed ("mert most kezded összeszedni magad") ők meg ugorjanak, és csináljanak úgy, mintha nem te hagytad volna őket ott először.

Ezt kapod a depresszióért. Én sem bírom a nyikogó embereket, akiknek hol így, hol úgy van a kedvük, és aztán eltűnnek, majd előbújnak, és nem értik, mi a baj...

Ebben nincs igazad. Ez nem egy párkapcsolat, ami kizárólagos, és egyáltalán nem kötelességük mindenhová magukkal hívni, ha kettesben jobban érzik magukat. Ismétlem, ettől még lehetsz szomorú vagy akár megbántott is, teljesen érthető, ha ezután nem keresed a társaságukat, de objektíven nézve nem tettek semmi rosszat.

Gondolom, veled is előfordult már életed során, hogy egyik-másik barátnődtől eltávolodtatok egymástól, nem hiszem, hogy mindegyikükkel leültetek volna egy nagy, őszinte szakító beszélgetésre. Ezek a dolgok csak úgy megtörténnek.