Megsértődött rám, de nem mondja el amit gondol. Velemények? Mit tehetnék?

Több mint 2 évvel ezelőtt kezdődött minden. Akkor mindenki megsértődött rám, és csak az az osztálytársam jött oda hozzám, akivel azóta úgymond a legjobb barátnők lettünk. Ez azt jelentette, hogy mindent megbeszéltünk egymással és elmondtuk a veleményünket, mert megbíztunk egymásban.

Azóta én sokat változtam. Spontán ember lettem, megmondom a veleményem és úgy cselekszek ahogy érzek, én is szerelmes letttem, más témák érdekelnek... azt mondta a pszihológus, hogy ez a kamaszodás, és most fogok változni ami lehet hogy nem lesz előnyömre. A barátnőm viszont nem változott. Ugyanaz az a szerény, visszahúzódó, bezárkózódott lány maradt, mint amilyenek voltunk 2 éve.

És akkor a történet lényege:

Kb 2 hónapja rájöttem, hogy nincs közös témánk, nem érdekel hatodszorra a mindanivalója, nem ért meg engem, és sokszor mondja el másoknak amit beszélünk. És azt is beláttam, hogy másokkal egyre szívesebben beszélek, másokban jobban megbízom.

Éppen ezért egy másik osztálytársamnak mondtam el a problémáim, és ő mindig megértett, és tanácsot adott. Ugyanolyan a személyiségünk, bolondok vagyunk, egyforma az érdeklődésünk.

Na és az eddig ''legjobbnak'' hitt barátnőm megsértődött ezen, hogy nem keresem. Pedig ő sem keres és jól érzi magát másokkal is. De ezt nem mondja a szemembe, másoktól tudom, hogy haragszik.

Nem érdekelne ha megmondaná nekem a véleményét. Szivesen megbeszéln vele, de ha őt már nem érdeklem, és kerül akkor nem én szeretnék elsőnek felhozni ezta témát.Nem értem, miért nem lehet az embernek több barátja?

Kíváncsi lennék a véleményetekre, szerintetek mit kellene tennem? Elnézést a helyesírási hibákért és a szó ismétlésért.

(ui. Nem vagyok emiatt rosszul, csak nem tudom mit kéne tennem.)