Miért nincs humorérzéke a lányoknak?

Azert itt a legtöbbet nem konkrét tényekkel hozakodtak elő, csak általánosítgattak, plusz néhol lehetett érezni egy kis hímsoviniszta aurát a is a kommentszekcióban, ahogy emlékszem. Nem, nem fogom visszaolvasni az egészet.

Még mindig csak annyi a helyzet, hogy a ferfiak leginkább lesz*rják, hogy jó-e vagy gagyi a humor, amit nyomatnak, a nők azért ennél jobban megválogatják, mit mondanak. Ez meg abszolót nem arra utal, hogy az egyik nem humorosabb, vagy jobb a humorérzéke, csak arra, hogy többet humorizál.

Ez egy elég összetett téma, sok mindent leírtak már, amit én is szerettem volna/szeretnék ezután is.

Amit én figyeltem meg, az az, hogy a férfiak arra hajlamosabbak, hogy vicceskedni próbáljanak, de nem mindig érik el a céljukat, mert a vége vagy egy altesti humor kategóriába sorolható, alpári benyögés lesz, vagy valami cringy "poénos apuka" szöveg. Itt képbe jön az is, hogy egyébként szubjektív, hogy ki mit mennyire talál viccesnek, én ezeket pl. egyáltalán nem, de lehet, hogy az itteni férfi válaszolók közül sokan pont az ilyeneken röhögnek. Azok, akiknek a humorát VALÓBAN jónak találom én személy szerint, kb. ugyanakkora arányban vannak a nők között, mint a férfiaknál.

Ezen kívül rohadtul nem biztos, hogy a vicceiteken nevetgélő lányokat szórakoztatjátok, jellemző, hogy csak udvariasságból játsszák az agyukat, hogy ne bántsanak meg titeket, vagy éppen azért, mert bejöttök nekik, és tudják, hogy ezzel imponálhatnak nektek. Mert nem arra van szüksége az egótoknak, hogy a kiszemeltetek "jobb" legyen nálatok valamiben. Ti nem felnézni akartok rá, hanem azt érezni mellette, hogy értékesek, hasznosak, tekintélyt érdemlők vagytok.

Ahhoz, hogy valaki humoristának álljon, a jó humor önmagában kevés, kell hozzá egy jó adag szereplési vágy/exhibicionizmus is, vagy éppen teljesítménykényszer. Az ilyesmi több férfiban van meg, mint nőben, legalábbis szerintem. Rohadtul nem óhajtok közönség elé állni, de ez nem jelenti azt, hogy a magánéletben nem tudok vicces lenni. Ami azt illeti, egyet tudok érteni az előttem szólókkal abban, hogy a nőktől kiskoruktól fogva másfajta kvalitásokat várnak el, mondjuk azt, hogy dekoratív megjelenésűek legyenek. Én soha nem számítottam "jó csajnak" azoknak a közösségeknek a megítélése szerint, amelyekbe belekerültem gyerekként és kamaszként, szóval más módon kellett megszerettetnem magam az emberekkel. Így lett belőlem az osztály (egyik) bohóca.

Már csak azt nem értem pontosan, hogy a kérdező miért emelte ki a kérdést, ha azóta eldöntötte, hogy a már mindenki által jól ismert Miquel kolléga megadta a helyes választ, miszerint másképpen van felépítve az agyunk, és csoda, hogy egyáltalán ugyanabba a fajba tartozunk, mint ti.

Mint olvasható és látható a legutóbbi női kommentekből is, csak a női sértődöttség, önigazolásos egyenlősdi, és humortalanan, ömlengő és terjedelmes, szófosás megy.

No meg egymás felpontozása.

"kell hozzá egy jó adag szereplési vágy/exhibicionizmus is, vagy éppen teljesítménykényszer. Az ilyesmi több férfiban van meg, mint nőben"

Végre írt valaki vicceset.

Egyetlen gond vele, hogy nem annak szánta!

Meg persze nem is igaz, hiszen a nőkben van csillapíthatatlan szereplési és magamutogatási vágy.

Ezért van tele minden oldal magukból és ruhájukból kivetkőzött pózoló nőkkel,

és erről szól a rengeteg szépségverseny is.

stb..stb..