Szerintetek miért van az, hogy a fiatalok egyre később önállósodnak?

"Nálam pl. parázott a család egy része, hogy meghalok, ha elmegyek egyetemre."

Na igen, ez sem az ő érettségükről árulkodik.

Nagyon jól összeszedték a problémákat az előttem szólók!

Én ezzel tudnám még kiegészíteni viszont: Sajnos javarészt az oktatás elmaradottságát is lehet okolni, mert elég nagy reformokra van szükség, de szinte az alapoktól kezdve..

Túl sok lexikális tudást várnak el tőlünk, amiket utána már nem is igazán használunk.. Alapvetőbb, mindennapokban is kellő dolgokat kellene tanulnunk, már általánosban és gimiben is.

Mire elkészülünk az alapképzéssel pedig már majdnem közelebb vagyunk a 30-hoz, mint 20-hoz.. ami szintén nem a legkedvezőbb, ha az önálló életkezdést nézzük.

Nem lettek önállótlanabbak, a régi generáció sem volt jobb. Nagyanyám csak azért mert férjhez, mert "úgy maradt" és nagyapámmal egy egyszobás albérletbe mentek nulla megtakarítással, mindent kölcsönbe kapva, egy fizetéssel. Oda szülte a második gyerekét is, és a mai napig nem érti, hogy miért baj ez, és hogy ő már 19 évesen "felnőtt asszony volt". Nagybátyám sem volt jobb, az unokatesóim 10 évesek voltak, amikor végre lefestette a falat a gyerekszobában.

Szomszédom 22 évesen "felnőtt", lett két gyereke, a feleségével együtt építettek fel mindent, és mivel az ő karrierje szárnyalt, megegyeztek, hogy a feleség háztartásbeli lesz. A férj a feleség odaadását úgy hálálta meg, hogy huszonéves nőket hajkurász, kettőnek gyerekét is csinált, a neje meg tűri, mert majdnem egymilliós havi fizetése van. Ezt hívják szeretetnek és felelősségnek.

(Azt mondom, hogy a 45 és 80 közötti ismerőseimből talán 2-3 párt ismerek, akik nem váltak el/nem utálják egymást vagy tettek valami jellemtelen dolgot.)

meglepődtem a sok a sok normális válasz láttán.

igazából mindent leírtak már, de annyit hozzátennék, hogy sztem semmivel nem éretlenebbek a mai fiatalabbak, sőt..

„Megváltozott a dolog az elmúlt évtizedekben?”

Nem. a világ változott meg. 35 éves korom előtt nem is biztos, hogy lesz olyan állásom, amilyet szeretnék, és hogy sikerült teljesen elszakadnom a szüleimtől rokonoktól. sokan így vannak ezzel.

viszont legalább nem gyártom a gyerekeket eszetlenül. amit az utolsó írt, nagyon igaz: nagypapám múltkor kérdezte, hogy mikor akarok megházasodni, hát majdnem elröhögtem magam. mert ugye muszáj gyereket csinálni.

De ők még a jobb szülőkhöz tartoznak, mert bár elég rossz (túl szigorú) szülők voltak, de felnevelték anyámat, akiből mondjuk egy önbizalomhiányos ember lett.

nagymamám is előszeretettel osztja a életvezetési tanácsait, miközben 30 évig üldögélt a barátaival egy TSZ irodában.