Mit tegyek, ha nincs esélyem "normális" életre?

Sajnos évek óta benne vagyok egy ördögi körben, ami leginkább a napról-napra élésről szól. Soha nem volt félretett pénzem, a lakhatásom mindig megoldott volt, mások jóindulatának köszönhetően, de ennyi. Van pár darab ruhám, semmi más ingóságom nincs. Mindig volt munkám, de sajnos többnyire kihasználtak, kevesebbet kaptam, mint ami járt volna, volt, hogy egy kolléga dézsmálta a kasszámat, és a főnök tőlem vonta le a heti 10-20-30 ezreket, meg hasonlók, bejelentve egyik munkahelyemen sem voltam, ez rendszeresen a háziorvosnál derült ki, hogy TB-m sincs. Most egy ideje a koronavírus miatt (is) nincs munkám, semmilyen bevételem, a páromékkal élek, az anyjának van munkája, így jut nekem is egy-egy tál étel, de mennék innen, mert mindenki azt hiszi a környezetünkben, hogy erőszakkal eltartatom magam, és nem akarok dolgozni (pedig munkalehetőség nincs a környéken)...Valamit tenni akarok, nem akarok örökké csóró lenni, de mivel 8 osztályom van, nemigen fogok többszázezret keresni kb. soha. Már sötét gondolataim is vannak egy ideje, hogyan kellene kijutni ebből a körből. Adósságaim is vannak (kb. 300 ezer, TB tartozás, meg ilyenek). Alap dolgokat sem engedhettem meg magamnak soha, és ezt iszonyat igazságtalannak érzem.