Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Mi tévő legyek, ha huszonévese...

Mi tévő legyek, ha huszonévesen azt érzem, hogy az életemnek semmi értelme, elrontottam, nincsenek céljaim?

Figyelt kérdés

23 éves vagyok, elég régóta szinte a négy fal között töltöm a mindennapjaim. A szociális életem az kb semmilyen, egy két barátom van akivel leülünk időnként játszani, de ennyi. Nincsen se pénzem, se munkahelyem, amit nagyon is szégyellek, szeretnék dolgozni valamit, de fogalmam sincs, hogy mit, vagy hogyan kezdjek egyáltalán neki az egésznek... Itthon segítek amiben csak tudok, anyám vállalkozásában is. Sajnos egyáltalán nem vagyok talpraesett, mint sok ismerősöm, akik hajtanak, élik az életüket, szórakoznak stb.

Még ebben az évben suliba járok, nem egyetem, csak egy érettségi utáni szakma, de legalább nem csak lógok a levegőben, viszont ha elvégeztem utána pl fogalmam sincs, hogy mihez fogok kezdeni...

A hangulatom nagyon ingadozó szokott lenni, sokat szorongok, van, hogy depresszió közeli állapotban vagyok. Ezt itthon próbálom nem kimutatni. Telljesen kétségbe vagyok esve, el vagyok keseredve, hogy ennyi idősen egyszerűen fogalmam sincs mi lesz velem, mit kezdjek magammal...

Lehet, hogy a leírás alapján kissé nyámnyila alaknak is tűnhetek...

Érdekelne, mások hogyan élték meg, élték túl a hasonló helyzeteket. Hogyan tudnám magam összeszedni és a sarkamra állni?

Előre is köszi a normális, megértő válaszokat!



jan. 9. 02:50
 1/4 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Egyeltalán nem vagy nyámnyila, csak elveszett kissé és nem találod önmagad. Először is a sulit fejezdbe, legyen első a tanulás. Aztán :

Amit tenni tudsz ez esetben az, hogy kis dolgokat állítasz magad elé kezdetnek mint cél. Szép lassan haladj a kiegyensúlyozott élet felé. Elsőnek suli után legyen a munka keresés, ha találsz munkát onnantól kialakul egy felelősség érzet, amely segít abban hogy sokkal magabíztosabb légy! Aztán ha már vannak haverjaid csináljátok közös programokat a korlátozás után, pl kondi heti párszor hátha ezáltal csak megjobban nő a jobb kozerzeted ha jó kondiba teszed magad, úgymond. Én 17/L vagyok és jelenleg énis úgy érzem hogy nem fogok tudni magammal semmit kezdeni még sokáig, de nekem normális barátaim sincsenek hisz mennek a züllés után, én meg jobb szeretek itthon lenni és koncentrálni a dolgaimra, kikapcsolodásnak meg inkább nem a bulizás t választottam de ezek persze mind korlátozások előtt folytak.

Illetve még hozzátenném hogy nem tudom van e kapcsolatod de idővel probálkozhatnál egy lánynál is aki számodra szimpatikus, és ha osszejottok őszintén szeretne, ez is sokat segítene. Tudom ezt úgy írtam le mintha egy csettintesre történne, de nem így van nem ilyen egyszerű de el kell kezdeni hogy pl 24-25 évesen már csak mosolyogva gondolj vissza erre az időszakra miután megtaláltad önmagad. :)

jan. 9. 02:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 10 deka farhát ***** válasza:

1. Milyen szakmát tanulsz?

2. Ha elvégezted a sulit, miért nem opció abban a szakmában elhelyezkedni, amire tanulsz?

3. Ha tényleg nem az, miért ezt tanultad?


Ha a 2-3 kérdésekre az a válasz, hogy a szüleid akarták, akkor se csüggedj, bár első körben célszerű lehet abban a szakmában elhelyezkedni, amit tanulsz. Utána ha már van munkád és biztos bevételed, már el lehet kezdeni gondolkodni a hogyan tovább-on (másik szakma megtanulása a munka mellett vagy a meglévőt mélyíteni, törekvés a magasabb pozícióra stb.)


Amikor én 20 évesen kikerültem a technikumból, szerencsém volt, mert szinte azonnal el tudtam helyezkedni a szakmámban, amit én választottam (persze volt némi bizonytalanság az első pár évben, hogy biztos ezt akarom-e csinálni). Nos, ez olyan jól sikerült, hogy egy év megszakítással ugyan (belekóstoltam más szakmába), de 13 éve ugyanannál a cégnél vagyok, egyre magasabb beosztásban (amikor '19-ben otthagytam a céget, utána eggyel magasabb pozícióba vettek vissza). És ne csüggedj, hogy nincsenek barátaid. A jó munkahelyen (amit elsőre nem biztos, hogy megtalálsz, nekem ezzel is szerencsém volt) a kollégáid egy idő után a barátaid is lesznek. Saját tapasztalat!

jan. 9. 07:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat!

Párkapcsolatot csak akkor szeretnék, ha már van biztos jövedelmem és elmúlik ez a szégyenérzet.

Kiadványszerkesztőnek tanulok és nagyon tetszik ez a szakma, szeretnék benne majd elhelyezkedni valahogy.

Az előző szakmám az amiben soha nem fogok dolgozni, az pedig a gépiforgácsoló...

jan. 9. 10:40
 4/4 anonim ***** válasza:
Szerintem ne másokhoz mérd magad, az nagyon jó, hogy legalább arról már van egy elképzelésed, hogy mit szeretnél dolgozni. Tűzz ki magad elé célokat, vagy találj hobbikat, amikben örömödet leled. (Nyelvtanulás, festés, futás, edzés) Ha például elkezdesz sportolni/edzeni, az az önbizalmadat is meg fogja növelni. Új barátokat szerezhetsz az interneten keresztül is akár.
jan. 10. 18:09
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!