Az élet ennyi? Tanulj! Dolgozz! Tanulj! Dolgozz! Tanulj! Dolgozz!

Nemcsak.

Adózz és vásárolj is.

Nagyjából ja, egy átlag proli élete ennyi.

Aki többre vágyik az persze kitörhet ebből hosszabb-rövidebb időre.

Egyik ismerősöm kamionsofőr lett,mert szeret vezetni vagy is akkor még csak abba nem gondolt bele hogy nem olyan élvezetes a kamiont vezetni mint a személyautót.

Először heti 5 napot dolgozott belföldön majd hétvégén otthon volt mint mások.

Fél év után el ment egy nemzetközis céghez ahol 2 hetet dolgozott majd 4-5 napot otthon volt,ezt is fél évig csinálta.

Egy évet pedig 3 hét munka majd 1 hét pihenővel folytatta nemzetköziben.

Most kb féléve úgy dolgozik hogy 2 hét munka majd 2 hét pihenő,német cégnél 1400€ megkeres,magyar cégnél is meg lehet ez csinálni ott ilyen 360-380 ezret ígérnek csak ott sajnos azt hiszem azt mondta hogy csak 4-6 órában jelent be.

Nem mondom hogy egy leány állom ez a munka de manapság hol engedhet meg magának egy mezei ember hogy 2 teljes hetet otthon legyen a családjával?

Német cégben annyival jobb neki hogy teljesen be van jelentve,meg persze valamennyivel több a fizetése.

Sajnos igen. A vezetóknek dolgos bégetőkre van szükségük, akik azért fejlesztik magukat, hogy nekik mégtöbb nyereséget termelhessenek.

A legjobban az írja körül a jelenséget szerintem, ami nagyon sok embertől hallható, hogy ők megőrülnének, ha nem kéne dolgozni járniuk. Ez teszi nyivánvalóvá, hogy a társadalom agymosása milyen szintű. Emberek tömegei már nem is képesek maguknak értelmes elfoglaltságot találni a szabadiejük eltöltésére. Nem hogy nem kérdőjelezik meg, hogy ez így nem jó, de küzdenek azért, hogy minden maradjon így. És ez fenntartja a rendszert.

És ez a legszomorúbb szerintem. Ezek az emberek lényegében a társadalom által legyártott programot futtatják. Leélnek egy életet önálló gondolatok nélkül. Felmerül a kérdés, hogy ők még önálló akarattal bíró személyeknek számítanak-e? vagy inkább organikus gépeknek? Persze a vezetőknek ez kell. Ne gondolkozz, dolgozz és gyárts gyereket, hogy a következő generációs dolgozó réteg is meglegyen.

Egyáltalán nem ennyi az élet. Bár az nagyon fontos tényező, ki mit tart "többnek".

Nekünk pl nagyon kevés tárgyunk van, a legtöbb kifejezetten olcsó is volt, egyedül az elektronikai cuccokra nem sajnáljuk a pénzt, de ott is ésszel választunk. A lehető legkevesebb pénzt költjük általánosságban (olcsó ruha, étel, stb), és csak ritkán, mikor tényleg szeretnénk valamit, akkor költünk többet. Így nem aggódunk, hogy vajon kijövünk e a hónapban, és nem törekszünk egyre feljebb kerülni a ranglétrán, nem túlórázunk, nem stresszelünk a munkán... és az így megtakarított pénz egy részét élményekre, könyvekre költjük. Mi teljesen elégedettek vagyunk az életünkkel, és ezzel az életmóddal havi 100-120ezret teszünk félre (egyikünknek sincs átlag feletti fizetése) Mi úgy gondoljuk, hogy inkább keressünk és költsünk kevesebbet, csak ne legyünk kimerültek és túlhajszoltak. Mi az olcsó, de kényelmes és élvezetes életre szavazunk, ahol van időnk és energiánk egymásra, családra, barátokra.

Az élet kiszámíthatatlan, így bármikor történhet valami, ami felborítja az életedet, de ennek ellenére/emellett elsősorban rajtad áll, hogy mit szeretnél kezdeni az életeddel és mit hozol ki belőle.

Mindig is szerettem tanulni, művelődni. Amikor megszereztem az alapdiplomámat, már nemzetközileg elismert nyelvvizsgáim voltak, és ezzel meg is elégedhettem volna, de ehelyett megtanultam még oroszul és amint meglesz a felsőfok, elkezdek majd hollandul is, szimplán mert érdekel és tetszik. Ez csak egyetlen példa arra, hogy a tanulás egyébként egy tök érdekes és hasznos dolog, ha olyannal foglalkozol, amit szeretsz.

Tagadhatatlanul nehéz olyan munkát szerezni, amit szeretsz és jól is fizet. Ilyen tekintetben én szerencsés vagyok (másrészt a tanulmányaim is nagyban hozzátettek ehhez), de igen, sajnos nem mindenkinek jön össze. Viszont aki nem is tesz érte, az egyedül magát okolhatja.

Az élethez még rengeteget hozzá tudnak adni az emberi kapcsolataid. A családod, a párkapcsolatod, a barátaid, közösségek, amikben olyan emberek vesznek körül, akikkel azonosulni tudsz.

A másik dolog, a hobbik. Esetemben ezek a művészetek és az utazás, de neked is biztos vannak olyan dolgok, amik iránt szenvedélyes vagy és örömmel foglalkozol velük. Hidd el, rengeteget hozzá adnak az élet élvezéséhez.

Próbálj a kis dolgoknak is örülni, mert ha mindig a negatív dolgokkal foglalkozol (amik tagadhatatlanul vannak), addig sose leszel boldog.

29/N

#17

Nem értem azokat az embereket akik pont az ételen spórolnak,azzal ugyan úgy tönkre tudod tenni a szervezedeted ha szemét kaját eszel.

Azokat az embereket sem értem meg akik csórók de 200-300000 Ft ért vesznek telefont pedig az sem bírja sokáig,simán 50-100000 Ft ért is sok,márka meg nem annyira számít mert sok helyen csak azt fizetik meg az emberek.