Mi értelme így az életnek?

23 éves vagyok, csóró, vidéki, magányos. Februárban vegeztem egyetemmel. Semmi munkat nem találok, mindenhonnan elküldenek, mert nincs tapasztalatom. Ha nem élnének a szüleim, már éhenhaltam volna. Fél éve nem buliztam, csak fekszek itthon és a legnagyobb kaland, ha eljutok boltba bevásárolni...

Nincs pénzem, se barátaim, se semmi.

Gimibe pedig nagy céljaim voltak, tele élettel, boldogsaggal, az volt életem csúcspontja. Azóta egyre roszabb, értelmetlen minden egyes nap, amikor felkelek, mivel "úgy se lesz jobb".

Este elalvas előtt gyakran depis gondolataim vannak, hogy mikor lesz mar ennek vége, miért születtem meg.

Minden nap gondolok az öngyilkosságra, fejbelövés a leghatásosabb, de arra sincs pénzem...van valaki, aki hasonlóan érez?