Van még itt, aki ezerszer jobban szereti a dolgozói "felnőtt" életet, mint amikor középiskolába/egyetemre kellett járnia?

Dettó. Ugyanúgy ülök x helyen egész nap és azt csinálom amit más mond, csak munkahelyen ezért fizetnek, van szabadnap, ha letelik a munkaidő akkor nincs házi feladat, dolgozat/vizsga meg beadandó, van tb, tudok munka közben enni, inni, mosdóba menni, telefonálni, ha akarnék cigizni is kinehetnék, nincs úgy beosztva a napom mint suliban. Kiszámíthatóbbak, "egyenletesebbek" a bapok mint egyetemen. A kollégák, főnök emberi lénynek néz, nem csak egy t&knyos kölyöknek.

Összességében nagyobb szabadság, sokkal több szabadidő és fizetés. Nem mennék vissza az iskolapadba semmiképpen.

(Tanfolyamokra, továbbképzésekre szoktam járni, most csak a klasszikus közoktatásra, nappali egyetemre gondoltam.)

Én csak azért sirom vissza a középiskolát mert rohadtul nem tanultam semmit és 11.ben ott is hagytam azt

Én imádtam azokat az éveket

Mondjuk ez nem csoda mert tanulás helyett bulikkal és fesztiválokkal töltöttem

Úgyhogy csak azért sírom vissza hogy ha újra csinálnám biztos jobban tanulnék 😅

Ellenben én imádok dolgozni. Imádom a munkám. Úgyhogy ez is hiányozna

Az iskolás éveket max a korom miatt sajnálom még

Mindjárt 30 vagyok.... Olyan gyorsan elrohant már így vissza gondolva a "fiatalságom"

Szívesen újra élném a bulikat meg mindent is 😅

29/N

Én alapvetően azt látom, hogy olyan emberek nyomták a rizsát akik nem sokra vitték az életben. Nyilván ennek megvannak az okai, hiszen nem tanultak, nem képezték magukat, ezért maradt a "kötelező" munka meg a "majd megtudod ha felnőtt leszel".

Aztán felnőttem, és azóta sem "tudtam meg" milyen az élet amiről beszéltek. Alapvetően sokkal jobban szeretem a munkám, a közeget ami körbevesz és hogy felnőttként magam útját járhatom. Megválogathatom kikkel veszem körül magam, nem úgy mint az iskolában ahol bekerülsz egy közegbe és ha valami nem klappol akkor kívülálló leszel 4-8 évig.

Munkahelyet könnyebb váltani. Illetve a szabadidőm, bár kevesebb de azt csinálok amit akarok. Nincsenek kötelező körök, családi kötelező összekövetelek, nincsenek kötelező "segíts 5 percet" málenkij robotok amik elvitték a hétvégét.

Plusz tényleg sokat számít, hogy jó dolgozóként emberként kezelnek ha mégsem akkor meg felemelhetem a hangom. Középiskolában mindenkinek kuss volt, egyetemen aztán főleg mocskos-alja hierarchia alapú volt az oktatás ahol fizetsz azért, hogy kutyaként bánjanak veled az oktatók.