Mit gondoltok rólam?

2 éve költöztem ki Ausztriába.

Otthon egy bankban dolgoztam Pesten és jogot tanultam, de sajnos nem tudtam befejezni az agyagi problémák miatt.

Mikor kiköltöztem akkor semmit nem beszéltem németül.

Emlékszem,hogy a “hogy vagy” és a “hogy hívnak”-ot is fordítottam.

Angolul viszont középszinten beszélek és így felvettek egy étterembe. Csak mivel senki nem beszélt angolul csak németül ezért onnan elküldtek.

Szorongatták a kezemet néha mikor nem értettem valamit meg fintorogtak, kiabáltak.

Aztán akkor pánikban voltam mert nem volt lakásom sem. Mivel az éttermi munkához járt volna szállás is.

Így viszont sajnos nem sikerült.

Hívogattam hoteleket, éttermeket..próbanapra mentem többször és végül felvettek egy másik étterembe ahol egy magyar srác épp lakótársat keresett.

Így sikerült szobát találnom.

Ebben az étteremben dolgoztam 1 évig.

Közben leraktam a B2-es nyelvvizsgát és irodában kezdtem el dolgozni ahol angolul beszéltem.

Sajnos az a munka nem jött be mert nem volt hozzá végzettségem.

Most 2 hónapja könyvelésen dolgozom mint asszisztens és elkezdtem egy könyvelői képzést.

Nagyon sokszor egyedül érzem magam és annyira nehéz minden.

Szerintetek megéri ez a szenvedés?

Lesz ez jobb ennél még? Nekem ez a jelenlegi állapot még mindig nem elég, habár már van saját albérletem ami nagyon szép és imádom, de mégis egyre jobban félek a jövőtől és kérdőjelezem meg magam,hogy biztosan megy-e ez az egész nekem.

Ez mindenkinek ilyen nehéz?

26/N