Változhat valaki emberileg?

Kérdező

Mindenki változik idővel és éld nyugodtan az életedet!

Az a reklám kivételesen jól mondta amelyik szlogenje ez volt: éld úgy az életed, hogy ha a végén majd lepereg előtted az életed filmje, akkor legyen mit nézned benne!

Fiatalon teheted meg azt hogy vadulsz, szórakozol, azután már majd felelősségteljesebb életet kell élned magad és a családod kedvéért. Aztán 50 évesen már hiába szeretnéd bepótolni amit elmulasztottál 22 évesen, már a kutya nem akar majd veled egy buliban csókolózni, nem hogy többen.

Van jó barátnőm aki közismerten "szabados" volt egyetemista korában, mondhatni fűvel fával összefeküdt, akivel csak kedve volt. Aztán férjhez ment, gyönyörű családja lett, pályát váltott és tanár lett belőle, a diákjai mintaképe. Példás életet él, családanyaként, feleségként és tanárként is. Soha nem bánta meg azt hogy 22 évesen milyen bulis csaj volt és soha nem érezte úgy hogy valamiről - bármiről lemaradt volna azzal, hogy családja lett. Szemben sokakkal, akik fiatalon meg szinte nem csináltak semmit sem.

Arra figyelj, hogy olyan dolgokat ne csinálj, ami később bajba hozhat, ne vegyél részt pornófilmben, ne tölts fel magadról olyan felvételeket sehová, amiket nem szeretnél ha 30 évesen egy állásinterjún eléd tudna tenni a cég képviselője, hogy akkor hogy is történt ez, ne bánts másokat - és a többi rendben van. Nekem is jólesik így 50 évesen visszagondolni arra, hogy miféle bulikban voltam 22 évesen (bár én nagyon halvány voltam bulizás terén az említett barátnőmhöz képest, mert már akkor azzal a sráccal jártam kizárólagosan akivel azóta is együtt élek).

A fiatalságnak ez része, mert akkor van rá lehetőséged.

Ha már nem akarsz vadulni, az a te döntésed és így természetes. Ne bánd ami történt, hanem éld az életedet.

Amikor már más fog örömet okozni az életedben akkor majd nem fogsz ilyen bulizásokat csinálni. De ha most nem teszed, később már hiába szeretnéd.

Igen, változhat az ember. Úgy néz ki, hogy te jó irányba változtál. :)

Egyébként ha szeretnél, akkor később is bulizhatsz bármikor. Lehet, hogy ez csak a fiataloknál megszokott, de az idősebbeknek sem tiltja meg senki.

Úgy élj, ahogyan te szeretnéd! Az egyik legnagyobb hiba, amit az ember elkövethet, az, ha mások véleményével foglalkozik.

Nemcsak változhat, de változik is, ha akarja ha nem. Egyetemista és gimis koromban csak a parti számított. Nem volt olyan, hogy nemet mondjak az alkalomra, többször előfordult, hogy kemény fizikai munkába egyenesen a buliból mentem, tök részegen, alvás nélkül. Volt, hogy egyetemi lakótársaim hazaértek buliból hajnal kettőkor, a hangjukra felébredtem, és elkezdtem velük inni. Az államvizsgám után konkrétan 12 órát ittunk végig egy kocsmában. Gimis korunkban, ha elfogyott a pénzünk haverral, simán megittuk mások asztalon hagyott maradék piáit. Huszonéves koromban a hét átlag öt napján ittam, de simán volt olyan, hogy hetekig minden nap.

Jelenleg 3 éve nem ittam alkoholt. Azt gondolnák sokan, hogy eluralkodott rajtam, és így tartom távol magam, de szó sincs róla: egyszerűen így jobban érzem magam, tök jó nem inni. Én vagyok az a férj, akit a felesége piszkál, hogy "bazmeg, igyál már egy kicsit, kínos egyedül innom". Nem mondom, hogy semmi, de szinte semmi nem hiányzik az ivásból. A dohányzásról már 8 éve leszoktam, mert már szégyelltem, hogy mennyire függő vagyok. A kezembe nyomhatsz egy szál cigit, az égvilágon semmit nem kapcsol be bennem. A szaga sem zavar, kifejezetten szeretem a dohányillatot. Egyszerűen elmúlt, elengedtem.

09:40

a szemelyisege nem fog valtozni nyilvan, de nem is a szemelyisegerol szolt a kerdes, hanem a viselkedeserol, meg arrol hogy nem tudja melyiteni a kapcsolatait, pl baratsag.. de ezekben fog valtozni az szaz szazalek, nem ertem hogy ertetted bele azt hogy a szemelyisegerol van szo

Az emberileg szó sehogy nem jelent viselkedést, valószínű ez vitt félre.

Nem biztos hogy tudja mélyíteni a kapcsolatait, nálam például nem mélyültek a "barátságok" semennyire.

09:50

ja az lehet..

akkor valamit mashogy kell csinalnod, probalj ugy allni masokhoz ahogy eddig nem

pl a kerdezot sztem nem tudjak komolyan venni, marmint ugy ertem mindenkiben az el, hogy csak szorakozik, bulizik, tobb pasival kavar egyszerre, tehat komolyabb dolgok nem erdeklik stb stb gondolom ez a kep van az ismeroseiben, nem tudom nalad mi lehet a baj

Ez a személyiség dolog annyira túl van misztifikálva, hogy döbbenet. Van egy csomó dolog, ami velünk genetikailag, vagy epigenetiailag velünk születik, de ez sokkal kevesebb, mint amit sokan gondolnak.

Gyerekkoromban mindig az volt a mondás, hogy csak egy kicsit több kitartás, szorgalom lenne ebben a gyerekben. Jellemző volt rám, hogy hatalmas elánnal kezdtem bele a dolgokba, aztán az első kudarcnál feladtam. Ezzel szemben most minden visszajelzésből az jön ki, hogy a kitartásom már inkább makacsságba hajlik, és néha jó lenne belátni, mikor kell feladni.

Akkor végső soron milyen is az én személyiségem? Semmilyen. Egyszerűen megtanultam idő közben, hogy megéri bennemaradni helyzetekben, mert sokkal nagyobb öröm van a dolog mögött. A gyerekkori énem is én vagyok, meg a felnőttkori is, csak mások a szokásaim.