Hogy nyugodjak meg, ha úgy bántottam meg, hogy nem állt szándékomban és meg sem érdemelte?

Van egy téma, ami hónapok óta frusztrál és gyakran rágódok rajta. Ilyen volt a mai fél nap is, amikor egész végig ezen hergeltem magam, a végére szét tudtam volna robbanni az idegtől, mert egyedül kell megküzdenem vele, nem tudom senkivel sem megbeszélni, ráadásul nem jutok ötről a hatra sem. Este anyukám kérdezett tőlem valamit, amire normálisan válaszoltam, de gondolom nem értette, ezért visszakérdezett, hogy tessék, mondtam, hogy semmi, aztán visszakérdezett még legalább tízszer és a végén ingerülten reagáltam és jól összevesztünk. A végén bunkónak titulált teljesen jogosan, meg se tudom cáfolni és így feküdtünk le aludni. Vagyis feküdtem volna le, ha nem lenne olyan bődületes lelkiismeretfurdalásom, mint amim most van. Nem érdemelte meg. Hogy nyugodjak meg? Lehet, semmiségnek hangzik, de jelenleg nagyon rosszul vagyok lelkileg, ezért nehezebben élem meg az ilyen apróságokat is.