40 körüli nőknek nem ciki, hogy majdnem mindannyian egyedül maradnak nyakukon a gyerekkel/gyerekekkel, míg az apák vígan élik az életüket?

Mi az, hogy az apák vígan élik az életüket? Több nő kezdeményezi a válást, mint férfi. Több férfi hajléktalan lesz válás után, mint nő. Amíg egy nő 40 körül is találhat férfit, addig sok férfi 40 körül már temetheti magát társkeresés szempontjából.

Amúgy a megoldás általában tök egyszerű: Normális társat kell választani. És annyit keresni kapcsolat alatt is, hogy legyen mit félretenni.

Persze, sok nő okkal. De, okkal is jöttek össze ezekkel a férfiakkal. A legtöbb ember nem változik felnőttként. Aki agresszív volt, az jellemzően a házasság előtt is az volt. Az alkoholistává válás is jellemző már házasság előtt, de ha közben történik, akkor azért a társ segíthetne leszokni. A legtöbb párkapcsolati probléma kettőn áll. És sok probléma olyan, hogy "jajj, nem is annyira agresszív, de olyan helyes".

"Igen, rendes párt kell találni. Már ismerkedéskor is mutatkozik az emberek valódi énje."

Igen, ebben teljesen egyetértünk.

Egyébként ne gondold, hogy férfiként bármi is jobb. 30 éves vagyok. Nem látok a környezetemben olyan nőt, akivel egyáltalán csak megérné elmennem randizni.

Elvált 45 éves nő vagyok egy 19 éves lány és 11 éves fiú anyja. Elváltunk mert a férjem megcsalt.

Jól keresek nincsenek anyagi gondjaim. Járok szórakozni és vígan élem az életem. Volt/van párkapcsolatom. Sokkal jobb most mint a házasság alatt. Egyáltalán nem érzem azt hogy nyakamon maradtak volna a gyerekek.

Ez nem a nőknek ciki. A férfiak nagyobb arányban halnak meg egyedül,míg a nők nagyobb arányban támaszkodhatnak a családjukra. Ami nem meglepő, tekintve hogy a férfiak, mint írtad, sz.rnak a felelősségre.

Sőt, hamarabb is haltok meg, mert a magány gyilkos, márpedig az nem fenntartható, egészséges élet, hogy 40-50 évesen égetitek magatokat a bárokban egyetemista csajoknál.

És ja, ezt tapasztalatból is mondom; anyám jóformán full egyedül nevelt, és most így felnőttként mindenben számíthat rám. Ha csak megemliti hogy sok a munka a kertben, akkor már ott is vagyok a házában, míg apám fekhet a kórházban, nekem meg erősen meg kell gondolnom hogy van-e kedvem egyáltalán meglátogatni. Vagy az ünnepek jók még... Szerinted melyik szülőm az, aki full egyedül tölti pl a karácsonyt..? Nem az, aki otthagyta a családját, hogy újra úgy élhessen mint egy 20 éves...

Szóval ne aggódj, általában mindenkit utolér a végzete. Persze lenézheted az egyedülálló anyákat, hogy kompenzáld a benned élő ürességet a nők iránti rosszindulattal, viszont egyrészt ettől nem hiszem hogy jobb lenne neked, másrészt meg a nőknek sem lesz olyan rossz az élete mint amilyenrol fantáziálsz.