Min gondolkozol el az életedben sokszor?

Hogy miért éppen ebben a testben éppen itt és éppen ilyen életet élek. Így kell teljesítenem a feladataimat és a végén meg kell halnom. Mennyire egyszerű lenne mohának lenni egy fa északi oldalán. De nem vagyok. Hanem nyolc órában dolgozok megfelelve a társadalomnak, nevelem a gyerekemet, sírok, röhögök, sírva röhögök és ez így sorban. Na de miért és mi késztet arra, hogy mindezt csináljam?

(a múltkor kaptam már egy szektás levelet. Köszi nem kell még egy! Sem egyéb bugyuta privátlevél.)

Miért nem tudok a jelenlegi munkahelyemről egy másikra átváltani, átmenni? Miért van az, hogy nekem "csakis itt kell maradnom"?

Mi lenne a megoldás arra vonatkozóan, hogy barátnőm legyen?

Azon gondolkodok, hogy milyen igazságtalan dolog a halál. Rengeteg jó filmről maradok le. Egy csomó vicces családi sztorizgatásban nem veszek majd részt. A szeretteim nélkülem mosolyognak, nevetnek stb.

Ez olyan valós és szomorú tény.

Komolyan, néha haragszom a halálra 😂😂😂😂

Tudom ,,Min gondolkozol..." volt a kérdése, de több is eszembe jutott.

Ez is relatív hogy sokszor, lehet arra Gondoltál ami régebben fogant, például évek óta és gondolok rá mondjuk hetente, de azt is ,,jónak" tartom erre a kérdésre, amikor pár hónapja fogant, de naponta gondolok rá.

Ezt úgy jellemezném mint az iskolában egy tantárgyat. Ha társadalomtudomány, persze könnyebben átírják egy tol vonással, de amit természet tudománynak csúfolnak azt nem annyira egyszerű nekik. Szóval ahogy haladunk az anyagban, megvan az alapja, mint ahogy a gondolatomnak. Ahogy telik az idő, szélesedik a spektrum egyre komplexebb. DE volt már olyan amit 12 évesen gondoltam, azt 14 évesen kukáztam, most meg 16 ként megint egyet értek Magammal. (Plútó kisbolygó esete.)

A legfőbb kérdés, ami sokszor felmerült a ,,Miért?". (Sok múltidő és HOGY hangzik el bocsáss meg <3 .)

Amikor kudarc ér és felismerem, akkor azon hogy abban a pillanatban nem voltam a toppon. Amikor magam alá zuhanok, egy ideig eszembe jut még. Utána az jut eszembe: ,,Te paraszt, sokszor szántottál, mégse mindig termett meg. Volt hogy a madarak csipkedték ki. Volt hogy kiszáradt. Volt hogy eltaposták. Volt hogy bogarak ették meg. Volt hogy szüret után dézsmálták az egerek. DE volt és van a tányéromon, legközelebb is elvetem, ha fel akarom magam kötni, akkor is lesz belőle."

Amikor elkötelezem magam és működik a dolog, elkezdek eredményt elérni, de megtorpanok. Példa erre kézírás. Szerintem rosszul tanultam meg írni, ezáltal ha nem bumfordi nagy betűkkel írok, nem igazán tudják elolvasni.

Alapból is nem értem minek ujjakkal és csuklóval írok, ha találtam már rá forrást hogy lehet teljes karból. Több hete igyekszem, de nem megy.

Néha meg ilyen ,,God mode" ként csak úgy fel megy a pumpa és megy a dolog, amiről álmodni se mertem volna, csettintésre bejön. Pl. asztaliteniszben több hónapja mondogatták a ,,nyesést" mutogatták hogy így meg úgy, ilyen szög, ilyesmi. Aztán kettő napja sikerült nyesett szervát adnom, aznap, meg tegnap nyesegettem mint annak előtte sose. Volt hogy egy szettben mind a négy szervám és fogadásom nehezen adták vissza, ezáltal Apa le tudta támadni, ennek az eredménye= 8 támadásból 2 hosszúra ment neki, 4 védhetetlenül és 2 gyengén. Mióta 3 éve kezdem egy kis teraszom az asztal mellett állást, gondolkozom ezen a sporton.

7 szóval, ahány Törpe van: Hogy lehetetek erős, ugyanakkor gyenge is egyszerre.

Régebben nagyobb roncs voltam, nem is vettem észre és kerültek. Most, mivel középiskolába kerültem és több korszakom lezárolt, sokkal (nem tudom minek hívják, ezért kifejtem) jobban értem magam, sokkal nagyobb kontrol van, talán ,,öntudatosabb lénnyé változtam" ezáltal an hogy bepróbálkoznak, közelednek lányok. Én összességében csak ritkán mozdulok meg. Úgy értve belsőleg, mivel már valamilyen szinten fel vagyok építve mentálisan, ellenálok a pallosnak, emiatt nem súlytok le. Hiányozni is tud a barátnő de nem is. Akad olyan érzés is, hogy jó lenne leülni a padra és szunyókálni (szoktam, de a belső gondolataimmal, nem egy lányt ölelve, és a keblére helyezni a nagy gömb fejem.) Öleltem már meg lányt, de ennyi volt a ,,legtöbb". Én se értem ,,ivarérett" fiúegyedként miért nem ,,hóditok" mint az egy 16 évesnél már szokás volt.

Maradva a lányoknál, ritkán találkozok hasonló értékrendűvel. Valami van bennem szerintük, ha közelednek felém. Lehet kisugárzás, nem tudom én se sajnos. Régen tényleg nagyon lent voltam: 6. ba 90 kiló, nem ápoltam a fogaim 4. óta (10. elején kezdtem újra ezáltal elsárgultak és tömni is kellett 6 ot, de csak miután újra elkezdtem fogat mosni+ elcsesztem a szemem és folyton hánytam meg ment a hasamm.) De ha adom magam a suliban, azt csinálom amit szoktam, olvasok, gondolkodok, nem telefonozok, (igaz számítógépet szoktam játékra , de hetek óta nem játszok amire büszkébb vagyok.) Inni is már hónapok óta nem, igaz 14 ként bebasztam. Cigit próbáltam de undorodtam utána tőle.

Erre telefonnyomkodó, harsánykodó, száraz-nedves porszívó ( minden légnemő ,,Ájkosz, ecigi manórúd ", meg kuki kukit szívó) lányok találnak be. Ezt onnan tudom milyenek, mivel folyton buliznak, azt beszélik, hogy ezt meg ezt azért tiltották le, én ezt keverem ezzel, ennyi palim volt, ecetera. De ha tudják mit csinálok, egész nap látnak suliban, ha kérdeznek válaszolok teljes szívből, minek lőnek meg? ,,Te a ... osztálytársa vagy? -(sóhajt) Igen." Erre 3 nappal később ,,Szia járunk? ( a barátnője, amire válaszként ezt kapja tőlem) A szomszédos terembe?! Még három órán át!" (Erre le hülyézett.)

Amikor föladom, vagy kiverem, akkor a legnagyobb szär embernek érzem magam. Utána pár nap ameddig lenyugszok és teljesen vissza száll a motivációm. Ez kell ahhoz hogy tartós motivációm legyen azokban a dolgokban ami kötelesség. Sose értem miért kell lesnem ahhoz hogy visszaugorjak az akrobata kötélre. Tudom sikerek és kudarcok sorozata, de akkor is. Nyugodt lelki állapottal mégis ez jön ki.

Na és a legutolsó gondolatnak. Ezeket lezártam. Mármint fejben, azaz nem kísértenek az éjjel. De amikor újul az inger, (föladom, más csaj ,,próbálkozik" be, akkor előjön.) Utána meg gondolkozok azon, hogy miért.

Például most is, hogy vagy fél órája miért kezdtem neki, de most ,,nem adom fel", azaz felvállalom amit csináltam és elküldöm.

"Magyarország előre megy nem hátra!" ,,Papa mama gyerekek, kibaszunk veletek!"