Hogy tudnak külföldön így élni az emberek?

"Egy saját lakást is el lehet adni, de jobbat momdok, ki lehet adni és oda költözöl, ahova akarsz, a beszedett bérleti díjból meg fizeted a saját albidat"

Nem, mert ehhez pl UKban kell egy credit score anélkül nem kapsz hitelt. Ennek meg több követelménye van, de gyakorlatilag az a lényeg, hogy hacsak nem keresel nagyon jól, nem mozognak olyan összegek a számládról ki-be, amire ezt odaadnák.

Szóval sokan fizetnek több lakbért mint amennyi a törlesztõrészlet lenne, mert egyszerûen nem kapnak lakáshitelt.

Emellett nincs is elég lakható ház, a régiek általában conservation alatt vannak, azaz csak korhû festéket, ablakot, padlót lehet betenni, ezek meg drágák és fûtéshez nem költséghatékonyak.

Sok régi ház emiatt beázik, penészes, lehetetlen kifûteni.

Az új házakra meg akkora a kereslet, hogy a legtöbbet összecsapják, olcsó elemre gyártott részekbõl.

De mivel nincs elég ingatlan, még így is veszik az emberek.

Sajnos itt egy idõben felvásátolhatták az emberek a council házakat az államtól, és most az idõsek ebbõl élnek, de a fiatlabbaknak sokszor még több gyerekkel se sikerül megpályázni az önkörmányzati lakást.

"Sajat lakással öregkorodra meg jobb eséllyel nem leszel hajléktalan, mert valamirevaló nyugdíjad nem lesz az biztos."

Nem, sajnos az a tendencia, hogy az idõseket akár 15-20 évig kell speciálisan ápolni idõsek otthonában.

Pl kerekesszékkel, járókerettel már nem tudnak a saját vagy a gyerekekik házában élni, külön kialakítású zuhany, ágy, speciális étrend kell nekik, és sokukat pl demenciával nem lehet egyedül hagyni.

Az ezzel járó költségek felélik a házuk árát, és a temetés meg az öröklési adó után kb semmi nem marad.

Szóval ja, az angol housing crisis nagyjából ez, hacsak nem vagy gazdag, a 40 alattiaknak kb már lehetetlen saját lakást venni, pláne házat.

21: és pont ez a lényeg: minden országban, de sokszor akár régiónként eltérően teljesen más a szitu mind anyagilag, mind törvényileg. És ahhoz, hogy az ember megértse, hogy ott az emberek miért úgy döntenek, ahogy, ahhoz meg kell érteni a körülményeket.

Mindemellett nem mondanám egyikre se, hogy jobb vagy rosszabb. Megvannak az előnyei, hátrányai.

Meg nyílván az ember saját helyzetétől függ. Aki 20 évesen lakást örököl az teljesen más szituban van, mint aki nem számíthat családi támogatásra.

23:

Az ember kap nyugdíjat.

Emellett a többségnek van magánnyugdíjbiztosítása, amit részben vagy egészben a munkáltató fizet (nagyobb cégeknél nyugaton ez jellemző fizetésen felüli juttatás). És emellett az ember még tud pluszban félretenni és befektetni.

"21 de ha nincs házad akkor miből mész öregek otthonába? Mehetsz az utcára, erről beszélek."

Húsz év alatt így is, úgyis rámegy mindened, szóval tökmindegy.

Amikor alsó hangon 3000£/hó egy ilyen ápoló hely, szorozd be. A minimálbér most £10/óra körül van, a lakbér meg egy lakásra 600-1800, nagy városban 2000-2500/hó.

Mondom, a fiatalok se örökölni, se maguk összekaparni nem tudnak saját házra, lakásra.

Ne hidd már azt, hogy egy egész ország sík hülye, csak te vagy helikopter.

Sokaknak nincs ilyen lehetõsége, mert a házak ára a fizetésekhez mérve hatalmas, és a hitelek úgy vannak kialakítva, hogy csak kevesen vehetik ezt igénybe.

27-es: milyen tömeges problémák vannak? Nézd meg a lakás- és hitelállományt itthon, olyanok.

Minden családban van legalább egy olyan problémás ingatlan sztori, ami abból fakadt, hogy saját lakás/ház KELLETT, mindenképpen, ahol-ahogy belefért, mert az mutatja, hol tartasz. Másik gyökere ennek a kádárkockák világa, amikor kényszer volt, mert nem volt más lehetőség, építeni kellett magadnak, aztán meg ugye jöttek a panelek. Szóval nyilván a történelmi örökség más mint mondjuk Németországban vagy Angliában.

Én pont azt látom, hogy a gyereket lehetne rugalmasan vinni másik suliba, nem a körzetesbe, váltana mert problémás a jelenlegi, mehetne 8 vagy 6 oszályos gimibe, mehetne jobb suliba, edzésre stb., de a város másik végére, vagy csak 2 kerülettel arréb, de rossz a közlekedés, szopás, mi legyen, ki kössön komprmisszumot? Több ismrősömnek is most van suliválasztás és az egyik legfontosabb választási szempont, hogy a gyerek el tudjon oda menni tömegközlekedéssel, lehetőleg ne 1,5 óra alatt (Budapest) - ez adott esetben konfliktust szül. Baráti kapcsolataink többnyire középsuliból, egyetemről, előző munakehelyekről vannak, nem jellemző, hogy mindenki egy kupacban él.

Azért törekszik mindenki erre, mert ez van a fejekben, hogy ez a jólét szintmérője.

Nem azt mondom, hogy semmilyen körülmények között nem jó megoldás, és hogy bérléssel minden probléma kiküszöbölhető (meg ott nyilván más problémák vannak), és nem, külföldön sem megy mindig könnyen a költözködés (én is éltem külföldön), és ahogy írtam saját lakás mellett is lehet rugalmasan kezelni ezeket, de nálunk még mindig túlságosan berögzült ez a saját lakás dolog (ahogy a kérdésből is látszik). De pl. az sem jellemző, hogy van egy lakás, de minden szempontból jobb lenne valahová máshová költözni, és akkor adjuk ki és menjünk albérletbe, met ott van a fejekbe, hogy úristen, sajátból albérletbe??? :-o

De rugalmasabban kellene már ezekről gondolkodni szerintem a mai világban, egyszerűen csak azzal is lehetőségként számolni, hogy nem kell feltétlenül saját. Akár csak úgy, hogy MOST nem kell még saját. És abban abszolút igaza van többeknek, hogy ehhez egy normális jogszabályi háttér is kellene, ebben egyetértünk. :-(

Mi pl. sajátból most költöztünk nagyobba, és hosszas számolás és gondolkodás után albérletbe jöttünk, pedig nekünk beleférne, hogy központibb helyen vegyünk lakást. De pont ezért, mert mittudomén 4-8-12 év múlva hol lenne ideális a lakhatás, arról nem is beszélve, hogy nekünk külföld is - megint - szóba jöhet még. És igen, mi is megkaptuk a csodálkozó kérdést, hogy dehát miért nem vesztek inkább? Pedig mi aztán felvilágosult, liberáis körökben mozgunk. :D