Miért van az, hogy sose kedvelnek az emberek? Soha sehova nem tudtam még beilleszkedni

Nekem ugyanez.. Én már elfogadtam, hogy egyedül fogok meghalni... Mégis ki szeretne egy olyan embert, mint én? Semmi szerethető nincs bennem..

Emberi gyarlóság, de a visszahúzódóbb, csendesebb embereket kapásból elnyomják a karakteresebb egyének. Egy ilyen ember megismeréséhez idő kell és türelem, amíg megnyílik másoknak, hagyja magát ismerni, ő maga is feloldódik és meri megmutatni önmagát. A mai rohanó világban erre sajnos keveseknek van ideje és energiája, ráadásul olyan irányba mozdult el a társadalom, hogy mindenki szünet nélkül a saját maga gondjaival van elfoglalva és a saját maga fényezésével természetesen. Ez nem azt jelenti, hogy veled emiatt bármi probléma lenne. Azt tanácsolom, hogy próbálj meg nyitni -még ha csak egy kicsit is-, de próbálj meg érdeklődőbb lenni, akár reggel meg is kérdezheted egy-egy kollégádtól, hogy hogy vannak vagy szép napot is kívánhatsz nekik! Iskolás évekből azért felesleges kiindulni, mert a gyerekek és a tinik gonoszak. Ez tudom, hogy csúnya általánosítás, de igaz.

Ajánlom hogy ismerd meg magadat, építsd az önbecsülésedet. Így sokkal jobb kisugárzásod lesz, ami által mások számára is vonzóbbá válik a veled eltöltött idő lehetősége. Egyébként a párkapcsolat nem verseny. Inkább legyen kevés mély kapcsolatod, mint sok sekélyes.

Ha nem nyitsz mások felé, akkor ők se fognak csak úgy odamenni hozzád. Ezek az emberi kapcsolatok kölcsönösségen alapulnak.

Hasonló vagyok: jobb egyedül, nem feltétlen kell keresni a miérteket. Van, aki alapból ilyen személyiségű.