Amíg évekig rabszolgatartás természetes volt, addig miért nem zavart senkit a dolog?

"1 dúsgazdag kb 1000 szegény árán lesz olyan gazdag."

Szerencsére nem túlzod el... Most akik így hirtelen eszembe jutottak mint dúsgazdagok, azok színészek, a luxusmárkák forgalmazói, bankárok, szállodatulajdonosok... milyen ezer szegény árán lettek ők gazdagok? Mitől rabszolga az, aki minimálbért kap? Ki tartja vissza az embereket korbáccsal, hogy továbbtanuljon, vagy kitanuljon egy (másik) szakmát és jobban fizető munkát keressen? Régen fizetni kellett az oktatásért, ezért aki szegénynek született, az az is maradt, ma már a felsőoktatás is elérhető bárkinek, ezért ne dramatizáljuk már túl a helyzetet.

16:27

Te a Holdon élsz?

Amúgy még jó, hogy a bankárokat is az ártatlan gazdagok közé soroltad....Remélem nem kell megmagyaráznom....

17:43

Nem, valóban nem kell magyaráznod. Soha egyetlen bankár nem kényszerített még senkit, hogy vegyen fel hitelt. Ugye?

Nem mindenki tud tanulni, mert például nincs hozzá tehetsége, nincs hozzá türelme, idegrendszere stb. sorolhatnám. Nem mindenki arra született, hogy egyetemet, főiskolát stb. cégezzen. Az amit a gyári munkások a gyárban csinálnak az tiszteletteljes és fontos dolog. Ugyanúgy szükség van rá mint ahogy orvosokra, ügyvédekre stb. Ugye te is hordasz cipőt, nadrágot, van Tv készüléket, számítógéped... nos ezek nem maguktól teremnek hanem egy munkás a szalag mellett...

Csak az a baj, hogy nem fizetik meg, pedig kenyér és felvágott, kolbász stb. nélkül te is éhen halnál, sőt nem tudnánk most egymásnak írni sem...

modernkori rabszolgaságban élünk.

a gond nem a gyári szalagmunkával, hanem a fizetéssel van. ha többet fizetnének az egyszerű melósnak, akkor az igazgató nem tudna annyi felesleges vagyont felhalmozni.

a javak reális elosztása megszüntetné az egyenlőtlenségeket, de akkor lehet eltűnne a motiváció, és a melós nem vállalná be az éjszakai túlórát a műszakpótlékért ha 8-16ig megkeres annyit hogy a családja megéljen. na de akkor ki fog termelni 3 műszakban?

# 15/17 de álomvilágban élsz mert nem gondolkodsz reálisan...Még hogy nem kerül sokba a felső oktatás..... Tudatlan vagy!Meg beképzelt is!

Sok cégtulaj büszke arra amit elért...Nos mire is büszke?Hogy a munkásai végzik a dolgukat és ennek köszönhetően gazdaggá teszik a górét.

" a melós nem vállalná be az éjszakai túlórát a műszakpótlékért ha 8-16ig megkeres annyit hogy a családja megéljen. na de akkor ki fog termelni 3 műszakban?"

Elhiheted, a melós sem egy véglény, akinek csak annyi a célja, hogy megéljen.A megélhetésen kívül vannak nyilván egyéb vágyai is, mondjuk, ő is szeretne a családjával szép helyre utazni, vagy wellness szállodában a fenekét masszíroztatni, mint a cégvezető.Így hát nyilván szívesebben vállalná ilyen célokért a túlórát, mint pár lyukas fillérért.

Másik az, hogy nem az kéne legyen a fő szempont, hogy agyba-főbe termeljük 3 műszakba a sz@rt(gondolok most a tartósabb cikkekre, amik idejekorán tönkremennek, silányak), hanem inkább a minőségre törekednénk!

Szerintem van sok olyan dolog a mai világban is, amit ma még természetesnek tartunk, néhány száz év múlva viszont talán ugyanígy kérdezik majd meg az utódaink, hogy hogyhogy nem zavart akkoriban senkit. Például ilyen a fejlődő országok munkásainak kihasználása, ami azért ma már nem rabszolgatartás-szerű körülmények között zajlik, de kétségtelen tény, hogy Délkelet-Ázsiában a munkások olyan bérekért szerelik nekünk össze a high-tech elektronikai termékeket meg az egyéb luxuscikkeket, amennyiből saját maguknak ugyanazt a terméket lényegében soha nem fogják tudni megvásárolni. De ide sorolnám azt is, amikor falat húzunk a fejlett és a fejlődő világ határán (amerikai-mexikói határ, észak-afrikai spanyol városok, izraeli-palesztin határ), hogy a kevésbé szerencsés oldalra születőket a mi világunkon kívül tartsuk, nehogy bejöjjenek, és elvegyék a munkánkat, megélhetésünket.

Persze ha meglátjuk egy képen vagy felvételen konkrétan, hogy a fent említettek milyen nyomorúságos körülmények között élnek, vagy halljuk, hogy megint elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó, és odaveszett néhány száz ember, akik megpróbáltak illegális úton bejutni Európába, akkor elszörnyedünk, de sokat nem tudunk és nem is akarunk tenni ellene. Nem tudunk, mert itt valami világméretű és alapvető változtatást kéne eszközölni mind társadalmilag, mind gazdaságilag, mind technológiailag. Ilyen szintre gondolok, hogy például a kapitalizmus helyett kitalálni valamit, amire szintén ezt szokták mondani, hogy "nem tökéletes, de egyszerűen nem tudunk jobbat nála". És nem is akarunk igazán, mert legelőször azzal kéne kezdeni, hogy nekünk, legfejlettebb világbeli kb. 1 milliárd embernek kéne drasztikusan engedni az igényeinkből és a jól megszokott életszínvonalunkból ahhoz, hogy a többi 6 milliárdnak egy kicsit jobb legyen...

És itt akkor rátérve az eredeti kérdésre: szerintem ugyanez volt régen is. Ha egy átlagember látta esetleg a saját szemével, hogyan verik véresre azt az engedetlen rabszolgát, aki nem követte az ura parancsát, vagy csak nem igyekezett eléggé a munkájával, akkor valószínűleg felháborodott magában, vagy legalább elgondolkozott rajta, hogy ez így talán mégsem oké teljesen. Viszont amíg nem látta konkrétan, milyen atrocitások és kizsákmányolások történnek a háttérben, addig szerintem nem zavarta különösebben a dolog, és elfogadta, hogy ez a világ rendje, egyszerűen ennek így kell működnie.

Mert itt is el lehet mondani, hogy a korabeli viszonyok közepette, például gépesítés teljes hiányában egy nagyobb birodalom gazdaságának bizonyos színvonalú működéséhez elengedhetetlenül szükséges volt egy olyan embercsoport, amely "hajlandó" volt ingyenesen vagy csekély ellenszolgáltatás fejében is keményen dolgozni és termelni az olyan alapvető szükségleti cikkeket, nyersanyagokat (földművelés, bánya), amiknek az előállításához sok ész vagy különösebb képzettség nem kellett, csak kemény fizikai munka. Most függetlenül attól, hogy rabszolgáknak, földhöz kötött jobbágyságnak, vagy bármi másnak hívjuk ezeket a rétegeket, amelyek a fentieket "önzetlenül" és megállás nélkül állították elő saját maguk mellett a többi ember és az egész társadalom javára.

Plusz egy érv, amihez már nincs igazán mai analógia, de érdemes megemlíteni szerintem, hogy a korabeli emberek felfogása is egészen másmilyen volt: sokkal fatálisabb, kevésbé lázadoztak, hittek abban, hogy a dolgok azért vannak úgy, ahogy, mert azt az istenek vagy valami természetfeletti akarat így rendelte. Ehhez kapcsolódik, hogy a rabszolga pedig megérdemli a sorsát, így bűnhődik ugyanis a korábban elkövetett bűneiért, vagy a szülei bűneiért, stb., valami oka mégis van annak, hogy ő vagy a családja rabszolgasorba került. Ha másért nem, hát akkor az előző életében való viselkedésért, legalábbis ott, ahol hittek a lélekvándorlásban is (lásd még: kasztrendszer).