Féltek a haláltól és az idő múlásától?

Akkor én az ellenpólusod vagyok.:)

Egyáltalán nem érzem az időt, az örökkévalóságot érzem, és az itteni életet nem érzem életnek ebben a testben.

A haláltól nem igazán félek, de az idő elmúlásától nagyon-nagyon félek. Nálam azért napi szinten nem jön elő, de azért gyakran... és borzalmas érzés. :(

Igazából attól félek, hogy észre sem veszem, és eltelik az idő, eltelek én, anélkül, hogy tettem volna valamit, ami számít (nekem), vagy igazi élményeket szereztem volna, igazi tudást...

És attól is félek, hogy hiába érzem mindezt, csak tehetetlenül nézem majd, hogyan öregszem meg. Nem az idős korral van a problémám, sőt. Csak azzal, hogy lejár az időm.

Attól még, hogy más is érez hasonlóan, én nem tartom ezt igazán természetesnek...

Úgy kezdtem az életemet mikor megszülettem, hogy kérdéses volt megmaradok-e mert túl sok magzatvizet nyeltem. Lehet, hogy emiatt vagy más miatt de én pl ha nem érzem azt, hogy meghallhatok nem érzem, hogy élek. Lehet azért mert mindig is egyedül voltam és nem tudom milyen mikor egy ember szeret a családomon kívül és ezzel próbálom kompenzálni.

Szóval nem, nem félek. Azt mondják az egyik legcsodálatosabb mikor meghal az ember. A fájdalomtól annál inkább. Meg, hogy elrabolnak az idegenek és élve felboncolnak de már dolgozunk ezen is a pszichológusommal.

25f

Bármivel is rukkolnak elő az emberek, bárhol a világban, nincsenek egyedül. Senki sincs egyedül.

Talán enyhíthet a kínon, ha összeírsz egy bakancslistát, mit akarsz mindenképp elérni a halálod előtt. Szépen-lassan teljesíted a felsoroltakat, csak lenyugtat kissé idővel!