Kismamák / anyukák. Ti ennek örültök vagy kellemetlen inkább? Volt már ilyen élményetek?

szerintem az a gáz, hogy miközben melletted áll egy idős néni meg egy pici gyerekes anyuka, te nyugisan ücsörögve telefonálsz.

persze, lehetne szépen kérni, de lehetne odafigyelni a másikra is. szerinted az a néni aki beszólt, hányszor kapott ülőhelyet, hogyilyen paprikás hangulatban volt? na ez a gáz!

Nyugodtan kövezzen meg mindenki érte, de akkor is megkérdezem, hogy a sorrendnek nem úgy kellene lenni, hogy aki le szeretne ülni, az először odamegy, és megkéri valamelyik utastársát, hogy lenne-e szíves a helyét átadni?

Másodszor pedig, ha átadták a helyet,azt szépen megköszöni, hiszen szívességtétel történt.

Nem azt mondom, hogy nem szép dolog, ha valaki figyelmességből kérés nélkül felajánlja a helyét, de a másik véglet is enyhén irritáló, mikor egy szívességtételt alapelvárásnak gondolnak.

Egyszerűen nem értem, miért kell arra várni, hogy hátha valaki észreveszi az illetőt, aki áll. Miért nem lehet egyből odamenni, és megkérni valakit, hogy leülhessünk? Nem ez lenne inkább alapvető illem és elvárás?

Nah, ez a tipikus venasszony, aki mashol nem tudja kielni magat. En az ilyeneknek vissza szoktam szolni, h vegyenek vissza az arcukbol.

volt olyan, meg amikor 16 eves voltam es rovid volt a hajam, h utaztam a villamoson, ulve es felszallt 2 venasszony - de ezek az igazi nagypofaju tipusuak, koromcipobe beleeroltetett labbal - es feltunoen odalltak mellem, majd fennhangon elkezdtek, h "nincs hely" erre a masik mutatva ram "majd a fiatalember felall es atadja a helyet". En meg persze, nyilvan begurultam, h eloszor milyen pofatlanuok, masodszor pedig nem is fiu vagyok, ugyh a fulem botjat se mozditottam, mivel lany letemre, nem ereztem, h nekem szolna a celzas :D Aztan persze tovabb folytattak fennhangon, h "hehh, nem ert a szobol!!!" "nem, felhaborito...ezek a mai fiatalok" De aztan elkussoltak :D