Mit tegyek? El merjem mondani neki?

az a gondom, hogy lassan két éve járok pszichológushoz... Aki nagyon sokat segített nekem, de sajnos nem tartotta be az etikai szabályt. jobban foglalkozott velem, ahogy általában pszichológus foglalkozik a kliensével... átlagban heti 2szer találkoztunk... volt amikor 3szor... sok mindenben segített nekem.. volt, amikor nem nagyon volt mit ennem, és adott nekem kaját, költőpénzt...stb.. szülinap, névnapkor ajándékot, ruhát..stb.. nagyon törődött velem. ami jól esett, de nekem az a gondom ezzel, hogy nagyon tudok kötődni ahhoz, aki ennyit foglalkozik velem... nagyon megszerettem, és félek ,hogy már "jól leszek" nem lesz szükségem pszichológusra és többet nem is beszélünk...

meg az is a gondom, hogy mostanában mintha nem törődne velem annyira, mint régebben. és úgy érzem ,hogy utál vagy valami, félek, hogy azt fogja mondani ,hogy többet ne menjek vagy vlaami...

bár mivel ő is azért elég szokat törödött velem, biztosan szeret, nem hiszem ,hogy rosszat akarna nekem... az a baj , hogy mostanában csak hetente találkozunk, meg telefonon beszélünk, és hiányzik meg minden, és rosszul érzem magam ezért.. meg azért is mert félek ,hogy többet nem fog velem foglalkozni..

arra gondoltam, hogy elmondanám ezt neki, de félek ,hogy nem ért meg, és félek, hogy ha elmondom akkor pont azért nem fog foglalkozni velem többet... félek, hogy azt gondolja majd, hogy azzal teszi a legjobbat, ha nem törődik velem többet... nem tudom, hogy elmerjem e mondani, nem akarom ,hogy hülyeenek nézzen, vagy hogy megharagudjon rám... nem tudom megértene e engem... légyszí valaki segítsen ,hogy mit csináljak..?