Koldulás, ti hogyan viszonyultok hozzá?

Mióta ezekre külön "szakágat" építettek a cigányok, így ha gyerek is jön nem adok neki pénzt. Leszarom hogy mire kell neki, én is pénzért dolgozok, és egy ft-al sem szeretném gazdagítani egyikőjüket sem, hogy aztán piát vegyenek rajta.

Ettől függetlenül vannak akik még mindig hajlandóak adni, mert megszólal bennük a lelkiismeret.

Én is szoktam adni a kéregetőknek. És az előző két hozzászólás megrőkönyített.

Én eddig nem is tudtam, hogy az ételt a saját pénzükből veszik, és amit én adok nekik, abból pijálnak.

Soha nem adok.

Akinek van kedve az okát megnézheti.

https://www.youtube.com/watch?v=mcEV60D5Jk8

Egyszer-egyszer sikerült egészségesen szomorú, nem odavaló ember szemébe néznem, na akkor azért a papírpénzesbe nyúltam, épp futott is a szekér, mondtam is neki, hogy fordított helyzetben ugyanígy lett volna, igazán hálásak ezért lehetünk inkább. Picit tért vissza a hite csak, épphogy meglátszott rajta. :)

Volt még egy, aki boldog volt, nem volt sovány egyáltalán, őt egészségesen bolondnak nevezném. Elbeszélgettem vele, nem kért semmit, azt mondta, mindene megvan. Azért a hátizsákom segítségével rögtönöztem egy beszélgetős kajapartit... Ő elmesélte, hogy ezt választja, itt egyedül a Jóisten a felettese, és hát nem nagyon jön ő ide basáskodni... Klasszik hobó megjelenéssel tolta amúgy, és nagyon önazonos volt, szinte érezted, ahogy visszaragadsz az álságos szabályaid világába, ahogy elhagytad a teret, ami természetszerűen körbevette az ipsét.

Nem mondhatom, hogy ne én kaptam volna a legtöbbet mindkettejüktől, de legalábbis jóval túl pénzen meg más anyagias dolgokon.

Álltam szóba másokkal is, náluk jele nem volt tudatosságnak.

Ha van nálam apró, és nem sietek előturni, akkor szoktam adni pénzt. Nem döglök bele abba a kevésbe, ha ő meg alkoholt vesz belőle, hát istenem, ha ettől kicsit jobb napja és hangulata lesz, engem ugyan nem érdekel.

De van, hogy kaját adok, ha az van nálam, banán, kifli, ilyesmi.

Én világéletemben Budapesten laktam, és nem kertvárosi részen, egyetem, munka már belvároshoz köt vagy viszonylag közel hozzá...

Én egy idő után már közönyössé váltam. Főleg mert napi szinten 3-4 csöves, koldus, "árváknak gyűjtő civilszervezetes" (aki a számlaszámát nem tudja ugye megadni a civil szervezetnek :D), "nincs pénzem vonatjegyre", krisnás stb. állít meg. Ha mindnek adnék, annyit, amennyit elvárna, hamarosan én is odakerülnék közéjük.

Plusz azért a többség igenis tehet róla, hogy odakerült... ráadásul egyre tahóbbak. Volt, aki követett volna a lakásomba, volt, aki odaállt mellém az ATM-hez, színház előtt zaklat, le akarta venni a fejemről a fejhallgatót, postán várakozva jött oda hozzám... meg olyat is láttam, aki egy ártatlan kicsi gyereket ültetett ki, aztán jól megverte, ha nem volt elég a pénz... vagy épp cigányasszony átkozott meg. Ha nem adok pénzt, akkor üvöltöznek meg mindenféle néven hívnak, átkozódnak, "jókívánságokat" küldenek... mintha az én dolgom lenne, hogy pénzeljem őket. Arról nem is beszélve, hogy kajára kér, aztán útközben cigi meg kispálesz lesz belőle, meg zsemlére kér aztán 10 perc múlva eszi a legnagyobb Magnum jégkrémet, amit én mondjuk átlagkeresőként 10x meggondolok, hogy kiadjak-e egy jégkrémre annyi pénzt.

Biztos vannak köztük rendesek is, de fentről kellene vmit kezdeni a helyzettel, és vhogy a kéregetőkkel is elfogadtatni, hogy nem az egyszerű, tisztességesen dolgozó, adózó kisembernek a dolga az, hogy eltartsa őket, hanem ő magának és az államnak.