Hogyan tegyem rendbe az életemet? 21 F

Ebben az évben mintha minden széthullana, lassan mar az őrület kerülget.

Január eleje óta vagyok munkanélküli mellette második féléves egyetemi hallgató távoktatáson.

Egyszerűen azóta hogy nem dolgozom nem találom a helyemet, kezdetben motivált a tanulás, de belefásultam. Február vegen kiderült hogy jogosult vagyok itthoni mértékkel nézve nagy összegű munkanélküli segélyre (az osztrák határ közelében lakom es volt kinti lakcimkartyam). De szörnyen unalmas volt semmit se csinálni aztan végre megjött a jo idő es a vizsgaidőszak is lekötött (amikre készültem azokat nagyon jo eredménnyel sikerült megcsinalnom).

Mivel nem tudok otthon ülni hanem folyton rohangálnom kell a be vásárlásokat a számlák befizetését lakásban a teendőket en intéztem de nem kötött le eléggé. Gyakran mentem fel Pestre vagy Bécsbe legjobb barátaimhoz de egyre inkabb eluralkodott rajtam a depresszió.

Június elején megtaláltuk egymást nagynénémmel akinek családi haza van az egyik szomszéd faluban es nagy elhanyagolt kertje. Elkezdtem kijarni hozza főleg biciklivel es nekiestem hogy rendbe tegyem.

Kisebb nyaralások következtek családdal illetve rokon látogatás az ország túlsó végében de alapvetően kezdett elegem lenni az életemből.

Sorra hagytak ott a barátaim mindenféle apróság miatt holott en végig igy éreztem hogy semmit se tettem azért hogy ez legyen a vége.

Júniusban mar gondolkoztam rajta hogy elmenjek dolgozni de annyira szét voltak szórva a nyári programok hogy szabadságot sehol se adtak volna ki igy főleg nem az elején es ráadásul egyelőre nincs végzettségem sem igy ezt az ötletet elvetettem.

Július elején elvettek a munkanélküli segélyt de mar nagyon régóta csak gyujtogetem a pénzt mivel anyummal lakom igy nem érintett annyira hátrányosan a dolog, de akkor is rontott a depressziomon.

Egy komplikált fog húzást követően sikeresen letettem a cigit (ennek mar tobb mint ket hónapja), de ezen kívül semmi pozitívat nem tudok elmondani.

Felvettek nappalira a városban, de mar lassan felek az emberektől es semmi kedvem nincs elmenni gólyahetre se.

Ráadásul meleg vagyok es Bar sokan helyesnek tartanak de ok altalaban idősek / csúnyák / igénytelenek es hiába mondjuk sokan hogy de igen nagyon jól nézek ki semmi önbizalmam nincsen es ugy érzem hogy semmi nincs bennem amivel meg tudok fogni másokat.

Ráadásul nem szorom a pénzt nincsenek extra ismerőseim se kapcsolati tőkém az apám mar azóta nem foglalkozik velem mióta először elmentem diakmunkara suli utan 16 évesen.

Anyum se vesz eszre ebből kb semmit mert csak a munkával van elfoglalva (tesom drága egyetemre jár es lusta dolgozni, most is a világ túlsó vegen nyaral), azt se vette észre amikor letettem a cigit. Gyakran megpróbál a kedvem en járni de ugy érzem útban vagyok neki.

Ezek utan természetesen semmi önbizalmam nincsen, bulizni nem merek menni mert Bar utalok feltűnő lenni rettegek attol hogy megvernek (ez meg soha sem fordult elő de nagyon felek), konditerembe járok ket hónapja es látszik az eredménye voltam egy fotósnak hobbi modell fotózáson es bar ø is azt mondta jo ez igy de mar nem tudom mit gondoljak miben remenykedjek.

Az őrület határán vagyok szerintetek mit csináljak ? Írhattok privatot nagyon sok minden kimaradt de szerintem igy is tul hosszú