Nektek volt már olyan, hogy nem látogattatok meg egy beteg hozzátartózót, aki időközben elhunyt és lelkiismeret furdalásotok volt utána?

Továbbra is fáj rágondolni. Bűntudat gyötör azóta is, pedig gyerek voltam.

Hiányzik.

Apám. Nem engedte, hogy az utolsó napjaiban bemenjek hozzá a kórházba, pedig amiatt utaztam haza kétszer is. Pár nappal azután meghalt.

Végstádiumban lévő tüdőrákja volt.

Előtte hónapokkal korábban láttam csak, néha még mindig bűntudatom van miatta.

Volt, ráadásul az édesanyám és komplikált volt a helyzet. Sok éve volt, most már nem sokkol, de iszonyatos volt az első 1-2 év és szerintem most sem bocsátottam meg magamnak, csak elrejtettem s nem gondolok rá, mert nem tudok mit tenni.

Nem tudtam, hogy súlyos beteg. Rosszabbul volt, mint korábban, de csak ez-az fájt neki, tudomásom szerint, az pedig 70 évesen megtörténik azzal, aki keményen dolgozik a kertben és nem ügyel magára eléggé, nem? Lezáratlan volt az egész, sosem tudtunk lelkileg beszélni, nem tudom, mit gondolt, mit érzett, haragudott-e rám (rosszul váltunk el a legutolsó találkozásunkkor, indokolatlanul bántott s azt nem tűrtem, nekem is elég bajom volt, lehet, hogy ez is a betegség része volt? elmentem. és többé nem láttam. ő pedig teljesen egyedül leromlott és meghalt. szívszorító feljegyzéseket és jeleket találtam. de most már sírok, amúgyis túl sokat írtam.)

Nagymamámat, még amikor 12-13 év körül voltam.

Félreértés ne essék, nagyon szerettem volna meglátogatni, de nem engedtek be engemet a kórházba, mert 14 év alatt nem lehetett bemenni... nem tudom ennek mi értelme volt egyébként. Igazából egyikünk sem tudta, hogy meg fog halni, nem volt olyan az állapota, aztán csak egyszer elhunyt álmába, egyik éjszaka. (Illetve rosszabbodott az állapota, de nem akarták átszállítani másik kórházba, mert elvileg "annyira" azért mégse volt rossz. R#hadjanak meg, de tényleg.) :(

Eléggé rossz volt, mert velünk lakott, és többet foglalkozott velünk, mint anyám, mert ugye ő dolgozott. Szóval elég nagy lelkiismeret furdalásom lett, hogy nem tudtam meglátogatni.

Aztán egy éjszaka álmodtam vele halálára rá 2-3 hónapra, és hallottam a hangját, amiatt tudtam csak feldolgozni. :D

(úgy hangzok, mint azok a fura emberek az ezotéria kategóriába most, egyébként....)

19/F