Nincs semmi ertelme az eletemnek, mit tegyek?

Csak kíváncsi vagyok, hogy ezt nálad mi váltotta ki?

Mik voltak azok a tényezők ami miatt ez nálad kialakult?

Elmondom dióhéjban az én sztorimat:

Sosem voltam "jó pasi", tini koromban, fiatal koromban olyan megaláztatást kaptam pár lánytól, hogy egy életre elment a kedvem a csajozástól. Mindig volt pár igazi jó lány barátom, de sosem engedtem tovább komolyra fordulni, hogy megelőzzem a múltamban megtapasztalt és azokat megelőzvén visszatérő negatív élményeimet. 1 komoly kapcsolatom volt (ő nála kiengedtem), ott is megcsaltak (Az nagy pofára esés volt, sokat depiztem, de túléltem). Kisgyerekként apám alkesz volt, verte anyámat, második férje sem volt főnyeremény, bár őtőle kaptam rendes morális nevelést (sokat köszönhetek neki, hogy normális lettem). Nővérem rákos lett és hosszú szenvedés után meghalt egy éve. Hiába voltam és vagyok jó beszélgetőpartner és tartanak intelligens embernek, mai napig bánom, hogy sosem voltam "túlmotivált" így nincs felsőfokú képesítésem.(érettségim van+szakmák+1 idegen nyelvet folyékonyan beszélek, vastag :D)

Sosem voltam abban a szerencsés helyzetben sem, hogy saját ingatlanom legyen, így albiban tengődöm és van egy 15 éves kulturált gépjárművem + tisztességesen fizető munkám ami hát manapság már egyre jobban nem ér semmit, köszönhetően az egekbe szökő albiáraknak :\

És ennek ellenére, nincs öngyilkossági kísérletem, nem akarom elásni magamat, pozitívan állok a dolgokhoz, keresem az előrelépési lehetőséget, amit tudok a külsőm érdekében megteszem (nem, nem tudom megszépíteni magamat, de edzek, adok magamra, nem hagyom el magamat), nem kategorizálom be az összes nőt ribizlinek, hiába csalódtam. :)

MINDEN fejben dől el apukém! :)

Még 1x kérdezem, mi a problémád? :)))

39F