Egyetemistaként teljesen kisgyereknek kezelnek a szüleim, mintha általánosba járnék, mit tegyek?

Szedd össze magad, de tényleg!:D Az én anyám is ilyen volt, habár nem nagyon változott azóta, mégis más a helyzet, mert már máshogy kezelem.

Kezdetnek az is jó, ha:

- el tudod dönteni, hogy mi tartozik rájuk és mi nem, és nem avatod be őket mindenbe

- rajossz, hogyan jelezd finoman, nem sértoen, ha tavolsagra van szukseged... én pl. sokszor csak visszakerdezek a tolakodo kerdesikre, hogy "de miért érdekel"?

- ne félj tőlük, attól meginkabb gyereknek neznek

- ha van lehetoseged ra, keress diakmunkat, tegyél felre pénzt, hogy minel kevesebbet kelljen tőlük kerned, ne foghassanak meg az "akkor nem kapsz penzt" mondattal

- amikor "nevelni" probalnak, mindig jelezd, ha ugy érzed, hogy atleptek egy hatart.. (pl. felnőttkent azert mar nem szolnak rá az emberre, hogy ne karomkodjon, üljön egyenesen, ne egyen reggelire vacsorát... akkor sem, ha nem helyes a cselekves)

Meg ilyenek... ezen csak az változtat, ha elkoltozol vagy ha te magad lesz fel. Szóval hajrá! :)

De az egyetem, sőt a 30+ osok élete is így zajlik, ha nem nőnek fel és nem húznak egészséges határokat az életükben. Mikor szeretnél felnőni?

Mert ha ilyet csinálna velem az anyám, már nem tartanám vele a kapcsolatot. Te miért is engeded ezt meg?

1. zárod az ajtód, ha nem lehet, megcsináltatod, ha az sem megy, akkor amikor felkeltenek, megkéred, hogy menjen ki, mert te később kelsz.

2. ha épp kiveri a balhét, fogod és otthagyod. Az ő balhéja az ő baja, nem a tiéd. A hajad meg úgy hordod, ahogy neked tetszik.

3. ne menj velük sehova, nincs közös programotok, amíg nem viselkednek normálisan. Nekem ha azt mondaná, köszönj szépen, odafordulnék hozzá és azt mondanám, "viszlát", és tényleg elköszönnék. De tőle.

4. nem tukmálja a kaját, mert azt én szám az én szám, és azt eszem rajta, amit én akarok.

5. lopni bűncselekmény, ha elveszik a cuccaimat, feljelentést teszek. 2. ilyen alkalom után pedig elköltözöm.

Ez amúgy is egy jó terv, pakolj és menj, dolgozz, tanulj és éld a saját életed!

Ha otthon laksz, ezen ne csodálkozz. :)

Változtatni ezen sosem fogsz tudni, csak ha úgymond kirepültél már a fészekből.