Ha ilyen helyen dolgoztok, hogy élitek meg, milyen? Ha unalmas a munkátok örültök hogy nyugi van vagy hiányzik hogy megszakadjatok?

Túl általánosan gondolkozol.

Szinte egész nap az irodában ülök az utóbbi időben, de minden csak nem unalmas.

Nem az iroda lesz unalmas, hanem a munkakör...

AZ önkormányzatoknál az érdemi munka (ha nem titkárnő vagy, hanem ügyintéző) gyakorlatilag hatósági jogalkalmazás. Minden munkád alapja valamilyen jogszabály (törvény, rendelet), vagy határozat. Nem véletlen, hogy egyetemet, vagy főiskolát kell végezni hozzá. Gondolkodni kell, azaz szellemi munka , tudni kell hozzá az adott ügyhöz tartozó jogszabályokat és az eljárásjogot. Gondolj bele abba, hogy a hagyatéki ügyek is különbözőek, (más más örökség, más-más problémák, örökösök, ), vagy pl. a házasságkötések is (lehet pl. az egyik fél külföldi , stb) és még sorolhatnám.

Az önkormányzatoknál jellemzően nagyon sok a munka, nem a múlt rendszerben élünk, nincs annyi dolgozó, hogy csak a lábukat lógassák.

A boltban nem mindegy, hogy tulajdonos vagy, vagy alkalmazott. A tulaj nagyon érdekelt abban, hogy jól menjen az üzlet.

Alkalmazottként nem kell sok mindent tudni, nem kell hozzá a legtöbb helyen még érettségi sem. Egy vonalkódot géppel leolvasni nem szellemi munka. A boltban inkább a cipekedés lehet fárasztó.

Az Aldi és Lidl csak olyan személyeket alkalmaz, akik bármikor hajlandóak túlórázni és ezért sokkal jobban is fizet, mint pl a Tesco.

Inkább a munkakör oldaláról közelítsd meg, hogy mi unalmas. Aki utál számolni, annak például a pénzügyi munka dögunalmas. Aki szereti, inkább élvezi. Így van ez mindennel.

én a szabadidőmet mindig kihasználom, akár gyk-zok :D

de van amikor tervezek, youtubeozok, beszélgetek...

ha unalmas a munka és a munkát nem tudod izgalmassá tenni, akkor tedd azzá a szabadidődet közben

Én mindkét fajta munkát végeztem, de a nyugis, unalmas EZERSZER jobb！

A másik fajtánál úgy bánnak veled, mindha egy igásló lennél, nem ember. A szünetek percre pontosan be vannak tartva, nemhogy kávézgatni nem lehet, de még vécére menni sem a szüneten kívül. Akkor is rádszólnak, ha dolgozol, de közben beszélgetsz, mert “nem beszélgetni járunk a munkahelyre.” De gyárban is voltam, az meg olyan zajos volt, hogy ott nem is lehetett volna beszélgetni, úgyhogy csak háromóránként 10 percre tudtál bárkihez szólni, amikor szünet volt és kikapcsoltâk a gépeket. A mobilt sem használhattuk munkaidō közben, úgyhogy ha sürgōs hívást vártál, megszívtad. És mindezek mellett persze napi szintū statisztikát vezettek. Ha keveset teljesítettél, pénzmegvonással járt, ha sokat, de sok hibával, az szintén.