Hogyan tudnék megbékélni a változással, ha a megszokott dolgokat szeretem?

22 éves vagyok, és a párom megkérdezte, mi lenne ha összeköltöznénk. Sejtettem, hogy egy idő után feljön a dolog, szívesen élnék vele, de amitől én félek, az a lakhelyem változása. Fura lehet valakinek, de én pl egy kisvárosban lakom, ahol a szüleim is, haza tudok járni bármikor. Van egy kis lakásom amit meg tudtam venni, és az évek alatt berendezni és én nagyon szeretem. A párom meg Pestre akar költözni, mert ott tudna dolgozni, de én egyáltalán nem szeretnék Pestre menni. Ő is tudja ezt, de munka szempontjából csak ez jöhet szóba, és azt mondta ideiglenes, de az is évek mire onnan eljössz. Borzasztóan félek ettől a változástól, mert szeretem ahol vagyok, a munkámat, az otthonomat, és hogy közel vagyok a családomhoz is. De ha összeköltözök a barátommal, mindezt el kell hagynom. Egy kicsit kétségbe is vagyok esve és tudom, hogy nincs miért. Esetleg, ha valaki járt hasonló cipőben, hogy nem akarta a költözést, de megtette, tudna pár ötletet adni, hogy hogyan bírta ki?