Szerintetek ez mekkora pofátlanság lenne a részemről? Nagyon gáz lenne? Vagy egyáltalán lenne értelme?

Szeretnék dolgozni valamit, egyrészt egy kis plusz pénzért, másrészt pedig kitöltené az üres napokat, lenne mit kezdenem magammal és egyfajta tapasztalatnak is jó lenne. Az egyetem mellett viszont ezt eddig nem sikerült megoldani (leginkább az órarend és egyetemi elfoglaltságok miatt, kb. esélytelen). A nyaram megint be van táblázva, de azért ott már akad bőven szabadidő is, amit munkára is lehetne fordítani. Viszont ilyenkor már otthon leszek (kisváros), ahol még normális végzettséggel is alig talál az ember munkát, nemhogy diákként. Úgyhogy angol szakosként arra gondoltam, hogy esetleg vállalnék korrepetálást angolból (németből is van nyelvvizsgám, de azt nem használom annyit, mint az angolt ezért azt talán nem kellene erőltetni), viszont az egyetem városában már korábban is próbálkoztam vele konkrétan nulla eredménnyel és a szaktársaim is hasonlóképpen jártak (rengeteg a nyelviskola, tanfolyam, tanár, akár anyanyelvűek is stb. és azért szerintem a többség inkább őket választja). Otthon is ugyanez a helyzet, úgyhogy ebből kiindulva mást találtam ki.

Anyukám óvodapedagógus. Náluk volt az oviban is angol foglalkozás, amire elég sok jelentkező volt, de nem volt felkészült kollégájuk, aki ezt tényleg jól le tudta volna bonyolítani (sem nyelvtudás, sem nyelvtanulás és tanítás terén), így nem volt hosszú életű a program. Azok a szülők, akik tényleg komolyan gondolják, ők mind hordják is a gyereküket mindenféle nyelviskolába, de sokan vannak, akik csak szimplán annyival is megelégednek, ha csak megismerkedik a gyerek a nyelvvel, megtanul pár dolgot, élvezi, elkezd iránta érdeklődni stb. Arra gondoltam, hogy ezeket a gyerekeket egyszer be tudnám lőni egy célcsoportnak és az oviban kitehetnék egy hirdetést. A gyerekek nagy részét én is ismerem, ahogyan a szüleikkel is találkoztam már. Ez pedig abból a szempontból talán előnyös, hogy nem csak úgy kirakok egy hirdetést egy újsághirdetésbe vagy a netre az 5 millió végzett tanár és nyelviskola mellé, hanem valamivel személyesebb. Esetleg rajtuk keresztül más családtagokat, testvéreket stb. is elérhetnék. Idősebbekkel el tudok képzelni akár valami kis könnyed beszélgetős klubbot, akár érettségire való felkészítést, a kicsiknek játékokat és így tovább.

Viszont anyukám nagyon ellene van, mondván, hogy én nem vagyok tanár, nincsen ilyen végzettségem vagy tapasztalatom. Szerinte így sem lenne semmi esélyem a tanárokkal és még nevetséges is lenne. Illetve azt sem szeretné, ha bármi alapján köthetnék az óvodához, hozzájuk. Én nem vagyok pedagógus és nem is tanultam ilyet soha, szóval részben egyetértek vele és arra tényleg nem vetemednék, hogy bármiféle komoly nyelvtanítást vállalnék vagy ilyesmi, de azt gondolom, hogy ennyit én is meg tudnék tenni. Idősebbeknél akár még ez pozitív is lehet, mert én nem vagyok olyan "ijesztő", mint egy tanár, talán jobban mernek kérdezni, közelebb áll egymáshoz a gondolkodásunk, frissebb tapasztalataim vannak a tanulással kapcsolatban stb., viszont eléggé lelombozott anyukám véleménye.