30 éves nőként teljesen új élet a nulláról? Normális hogy félek? Hogy tudom a lenti helyzetet kezelni?

Októberben lesz 1 éve hogy egy bántalmazó(lelkileg) kapcsolatból kiléptem. Viszont a munkahelyemen kívül semmim nem maradt. Örültem hogy megszabadultam tőle. Most anyuval élek együtt de ő is egy zsarnok. Folyamatosan rám telepszik és dirigál hogy mikor mit csináljak,mert neki joga van hozzá, mert nála lakom. A rezsit fizetem, magam körül rendet tartok, kajámat, ruhámat, mosószeremet stb. én fizetem. Alig tudok a saját életemmel foglalkozni mert vele kell. Mondtam neki szépen és csúnyán is hogy ez így nem jó. De lenéz és kiröhög h semmire nem vagyok jó. Egyenlőre nem tudok elköltözni, de már keresek jobban fizető munkát csak olyan lassan haladok.