Ezekben a mérnök-bölcsész vitákban miért viselkednek úgy egyesek, mintha már elértek volna valamit?
válasza:Lefordítom neked:
Mérnökin tanul = sikeres érettségit tett és túlélt eddig minden vizsgát. Ha érti is, amit tanul és jó tanuló, ösztöndíjad, egyszer sem bukott, akkor igenis sikeres és már elért valamit.
Egy munkahely pedig nem biztosíték arra, hogy elérsz valamit. Nem is értem, hogy érted ezt. Főleg az első 1-2 évben, akkor még mindig ,,csak" tanul az ember. Ha kutató valaki, akkor sem biztos hogy fel fog fedezni valami újat, amivel megváltja a világot. Ez az elérni valamit túl elvont. Mennyivel jobb a munkahely, ahol szintén csak engedelmeskedni kell és tenni a dolgod?
A bölcsészeket nem tudom, minek veszed ide, az nem valódi tudomány. No offense.
Egy mérnök.
válasza: válasza: válasza: válasza:"A bölcsészeket nem tudom, minek veszed ide, az nem valódi tudomány"
Ekkora orbitális baromságot talán ilyen tömören soha nem írt még le senki gyakorikérdéseken, vagyis én még nem találkoztam ennél nagyobb h-ü-l-y-e-s-é-g-g-e-l.
Pont a bölcsészet egy tudomány, a mérnökség meg abszolút, de abszolút nem tudomány.
A mérnök egy olyan személy, aki egy adott műszaki területen el tudja látni a feladatait a matematika tudományát alkalmazva (valahol abszolút matek sem kell a hétköznapok során). Tehát egy másik tudományág tanait használja fel, de önmagában nem tudomány.
A mérnök tömören összefoglalva egy olyan személy, aki az adott területen a saját munkáját kiválóan elvégzi, de minden máshoz abszolút köze nincs. Politikai, közéleti, társadalmi, kulturális dolgokhoz katasztrofálisan h-ü-l-y-é-k, nem véletlen, hogy vezetői pozícióhoz nagyon ritkán jutnak, és a világot sem ők uralják, és határozzák meg, hanem a jogászok és közgazdászok, esetleg bölcsészek (sok politikus bölcsész).
A mérnökök egyszerű faék felfogású emberek, akik csak azért verik magukat, mert a matekot értik, és el tudták végezni az egyetemet. Gyakorlatban a negyedét nem kell alkalmazni annak a mateknak, ezt mérnök ismerősömtől tudom, és rengeteg program van, amelyik helyetted kiszámol mindent, tehát nem kell szenvedni vele.
Plusz a fizetésük miatt verik magukat, hogy mekkora császárok, mert milliós összegeket keresnek. Ez oké, de attól emberileg még nagyon mélyen vannak a nagyképű mentalitásukkal. Amúgy más szakterületen is keresnek milliókat, mégse nagyképűek. A mérnökökből az alázat hiányzik.
Tudom, ez a válasz is nagyképű, de másképp nem lehet velük.
válasza:,,Pont a bölcsészet egy tudomány, a mérnökség meg abszolút, de abszolút nem tudomány."
A mérnök alkalmazza az elméleti természettudományos ismereteket, ettől ő is tudós lesz. A kutató és a tudós nem egyenlő, nem csak az egyetem maradt kutatgató emberek a tudósok. Tudós az orvos is. Mindenki, aki elgondolkodik mindig azon, amit tanul, értelmes kérdéseket tesz fel, problémákat old meg. Biztos vannak a társadalomtudománynak is ilyen területei, de ez oly távol áll tőlünk, hogy nem tudom érdemi véleményt mondani. Szerintem a bölcsészettől már a gimnáziumban elvátolodik a ,,mérnök"-gondolkodású egyén, aki inkább a matekot, fizikát, kémiát szereti, mégpedig azon a ponton, amikor egy verset, novellát, stb kell elemezni, vagy egy fogalmazást kell írni, és kitalált történeteket, alliterációkat, mindenféle ilyesmit kell elképzelni, kitalálni, hogy mit gondolhatott az író/költő. Na sokszor biztos csak azt gondolta, hogy az a virág piros, mert piros volt, nem pedig azért írta, mert a szerelmet vagy a vér vörös színét idézte elő neki. Szóval elég sok minden szép és jó belőle, de rengeteg dolog csak bele van magyarázva és szubjektív az egész. Maga a fogalmazások is, vagy tetszik a tanárnak, vagy nem...már maga a versek kiválasztása, a magyar irodalom túlidealizálása stb stb. Szóval nagyon nem olyan, mint a fizika vagy matek, hogy ha valami jó, akkor jó és kész. Nincs olyan, hogy ezt az egyenletet máshogy rendezem, és akkor más megoldás jön ki, mert megoldás csak egy van jobb esetben, tök mindegy, milyen kedve van a tanárnak. Vagyis a természettudomány az úgy van, ahogy van, és kész. A magyarázata is ugyanaz, mindegy, melyik korban ás országrészen élünk, attól még, amit tapasztalunk, nem fog változni. Persze az elmélete néha finomodik a dolgoknak, de a tapasztalat nem. Ezzel ellentétben a történelem nem megbízható, nem teljes, sokszor félremagyarázzák, lásd: amikor az oroszok voltak itt, úgy tanították, hogy '56-ban ellenforradalom volt, míg a rendszerváltás után már forradalomról beszéltek. Az irdodalom, nyelvtan az alapműveltség része, kellenek a tanárok, a bölcselkedők, csak nem ennyi, amennyi most van.
Nálunk pedig gimiben inkább az volt humán-beállítottságú, akinek már túl magas volt a matek, fizika, kémia, mert nem volt képes elképzelni, nem tudott hozzá eleget gondolkodni, nem volt elég az IQ-ja. Most ez gonosz, de akkor is így van (persze vannak kivételek, kevés). A humán-tantárgyak nem nehezek. Bár nem is egzaktak, mint a természettudomány, de a magyart, törit bárki meg tudja tanulni, mert különösebben nem kell hozzá sokat gondolkodni, csak bemagolni.
Az meg, hogy rengeteg mérnök betanított munkát végez egy gép előtt, ahol ,,csak" nyomogatni kell meg jegyzőkönyvet írni, az nem a magyar mérnökök hibája. Inkább az országé. Vidéken és a cégek, gyárak többségében csak a már meglévő technológiák fenntartása, működtetése folyik. Váltják egymást a műszakokkal, az év legnagyobb eseménye pedig az egy hónapos leállás, ahol rengeteg vendégmunkás is van, mindent leellenőriznek és kitisztítanak. Ebbe az országba a már meglévő technológia érkezik külföldről, érdemi kutatás-fejlesztés nincsen. Az lenne az igazi, az lenne az igazi mérnökség, ha itt lenne pl. a BMW, Nive stb központja, és itt fejlesztenének ki mindig valami újat, az összeszerelő üzem meg mehetne más országba, ahol csak a rutin van, az új dolgokról meg küldünk nekik egy dokumentumot...De hát ez van. Kiábrándító. Bár ez a többség. Szerintem, aki fejlődni akar, megmondja már az elején, és nem fogja 4-5 évig ugyanabban a pozícióban minden nap ugyanazt csinálja. Nem is csodálom, hogy kiégnek a mérnökök az iparban. Aki már milliókat keres, az hidd el, nem csak gombokat nyomogat. Amivel én itt találkoztam, vidéken, az a szomorú valóság, hogy nettó 200 a kezdő fizetés. Kicsit emelkedik, de nem sokat, és még így is műszakozki kell.
#7 Ha te az első válaszoló vagy, akkor örülök, mert végre egy olyan mérnök, aki nem lekezelő stílusban ekézi a bölcsészeket. Mondjuk az első válaszodnál azzal a mondattal, amit idéztem az előző válaszomban, továbbra sem tudok azonosulni.
Előző válaszomban viszont kissé én is lekezelő voltam elismerem, de csak azért, mert hozzászoktam, hogy a mérnökök nagy részével másképp nem lehet vitatkozni, mert bármilyen érveket próbál nekik valaki felhozni, egyből a saját képzelt felsőbbrendűségéből támad vissza valami orbitális baromsággal, amiről meg van győződve, hogy úgy van, és csak neki lehet igaza, miközben minden más kívülálló szerint is baromság, amit állít.
Kulturált stílusban én is reagálok néhány dologra a legutóbbi válaszod kapcsán.
"A mérnök alkalmazza az elméleti természettudományos ismereteket, ettől ő is tudós lesz."
Oké, a mérnök, mint személy ilyen szempontból valóban tudós, mert alkalmazza a természettudományokat, de a műszaki (mérnöki) terület önmagában nem tudomány, mert más tudományágak ismereteit használja fel, nem rendelkezik saját törvényszerűségekkel és képletekkel. Nincs olyan pl., hogy műszaki törvények, olyan viszont van, hogy fizikai törvények. Amúgy onnan is tudod, hogy a mérnöki, műszaki szakterület önmagában nem tudomány, mert egyetemeken nincs olyan, hogy műszaki tudományi kar, hanem olyan van, hogy műszaki kar és kész. Ellenben bölcsészettudományi, társadalomtudományi kar van.
"Szóval elég sok minden szép és jó belőle, de rengeteg dolog csak bele van magyarázva és szubjektív az egész. Maga a fogalmazások is, vagy tetszik a tanárnak, vagy nem...már maga a versek kiválasztása, a magyar irodalom túlidealizálása stb stb. Szóval nagyon nem olyan, mint a fizika vagy matek, hogy ha valami jó, akkor jó és kész. Nincs olyan, hogy ezt az egyenletet máshogy rendezem, és akkor más megoldás jön ki, mert megoldás csak egy van jobb esetben, tök mindegy, milyen kedve van a tanárnak."
Igen, a humán ezért humán, a reál meg ezért reál terület. A reál tudományok általános, megdönthetetlen igazságokból állnak, a humán területnél pedig különböző ideológiák világnézetek. Ennek ellenére ott is vannak általános dolgok, amelyek minden nézet alapján elfogadottak. Például az érvelés felépítése, hogy mi számít érvnek, és mi nem. A helyesírás, ami ugyan folyamatosan változik, de egy adott időszakában az adott, meghatározott szabályok érvényesek. Sok minden ízlés kérdése a bölcsészettudománynál, de sok olyan terület van azon belül is, amit alkalmaznak a hétköznapi életben és nem pedig csak elméleti, pl. pszichológia.
"Az irdodalom, nyelvtan az alapműveltség része, kellenek a tanárok, a bölcselkedők, csak nem ennyi, amennyi most van."
Ezt viszont én is így gondolom.
válasza:Kedves #8!
Én is örülök, hogy végre valakivel lehet értelesen eszmecserét folytatni.
,,a mérnökök nagy részével másképp nem lehet vitatkozni, mert bármilyen érveket próbál nekik valaki felhozni, egyből a saját képzelt felsőbbrendűségéből támad vissza valami orbitális baromsággal, amiről meg van győződve, hogy úgy van, és csak neki lehet igaza, miközben minden más kívülálló szerint is baromság, amit állít."
Ez pontosan így van sajnos. Nem kell őket komolyan venni. Főleg, hogy a rengetegen nem is mérnökként fognak dolgozni, mert hiába végezte el az egyetemet, nem megy nekik. Miről szól ez az egyetem? Rengeteg tanulás, magolás, könyvolvasás, félévente 2-3 nehezebb tantárgy, amire végig be kell járni minden órára, beadandó, zh, szóbeli vizsga, de a többségére a diákok 90%-a csak az előző évi zh-kból készül fel. Megvannak a lefotózott vizsgafeladatok, kidolgozott kérdések, a ketteshez elég. És átcsúsznak, túlélik. Van, aki megbukik, sokadjára is, de még így is elvégzi. Komolyan gondolkodást nem igényel, én ezért is csalódtam nem kicsit az egyetemben. Géptanból, kémtechből, szervesből is megvan a képlet, és abba kell behelyettesíteni. Gondolkodni? Áhhh. Ráadásul nálunk nem nagyon jellemző. Volt egy nagyon jó tanár, aki gondolkodásra tanított, ő is elment, meg sok más igazán jó tanár is.
,,Nincs olyan pl., hogy műszaki törvények, olyan viszont van, hogy fizikai törvények."
Pont folyamatirányításon, a jó tanárral kezdtünk azzal, hogy az elméleti tudományok (fizika, kémia, matematika...) az alaptudományok, melyek alaptörvényekkel (axiómákkal) rendelkeznek. Míg az alkalmazott tudományoknak (mindenféle mérnök) alapegyenletei (fundamentális egyenletei) vannak, melyek az alaptörvényeken alapszanak. Pl. a villamosmérnöki tudománynak a Maxvell-egyenletek, vegyészmérnököknek a tömeg-és anyagmérleg egyenletek, stb. Ezek nem a tipikus Newton-törvények, hanem elég hosszú differenciál-egyenletek, amiket álmunkból felkeltve is tudni kell, alkalmazni is. Nem vagyok benne biztos, hogy ilyeneket egy sima kémikus vagy fizikus tanulna.
,,Amúgy onnan is tudod, hogy a mérnöki, műszaki szakterület önmagában nem tudomány, mert egyetemeken nincs olyan, hogy műszaki tudományi kar, hanem olyan van, hogy műszaki kar és kész. Ellenben bölcsészettudományi, társadalomtudományi kar van."
Kicsit vitatkoznék ezzel. Mi is a Természettudományi karon tanulunk, ahogy a biomérnökök és a villamosmérnökök is. Miskolci Anyagtudományi kar: vegyészmérnök, anyagmérnök, kohómérnök. Meg amúgy valahol a mérnöki szóban benne van szerintem, hogy tudomány.
Amúgy csak felsorolok egy pár tárgyat, ami nincs a vegyészeknek, fizikusoknak, nekünk meg van: folyamatirányítás, kémiai technológia, géptan, biztonságtechnika, művelettan, stb. Csak hogy elképzelhető legyen, míg egy kémikus megtanulja, hogy hogyan lehet kivitelezni egy reakciót laborban, egy vegyészmérnöknek ezen kívül azt IS tudnia kell, hogy ugyanezt a reakciót hogyan játszassa le egy 1000x akkora tartályban, reaktorban. A méretnövelés törvényei tipikusan mérnöki feladatok, nagyon nem ugyanúgy fog lejátszódni az a reakció nagyban, mint kicsiben (kezdve pl. a hőátadó felület csökkenésével, a hőmérséklet-szabályozással, hűtéssel), és igenis szükséges volt rá külön területeket, tudományt kifejleszteni, amiből több tárgy is kinőtte magát, amit tanítanak. Ezeknek megvannak a saját, külön képletei, amivel egy elméleti tudós életében nem fog találkozni. Ennek ellenére mind az elméleti, mind az alkalmazott tudományok fontosak, mert míg az elméleti tudósok új dolgokat fejlesztenek ki, addig az alkalmazott tudósok dolgoznak a nagyban való megvalósításon.
És még egy dolog (vicc), amit az egyik tanárunk mondott:
,,A matematikus, a fizikus és a mérnök azt a feladatot kapja, hogy határozza meg egy pöttyös labda térfogatát.
- A matematikus a gömb térfogatának képletével megoldja.
- A fizikus vízbe teszi a labdát és Archimedes törvényének segítségével kiszámítja.
- A mérnök pedig előveszi a pöttyös labda katalógust, és kikeresi mennyi a szabványos térfogat."
Első, te fordítod le nekem, miközben nem értetted meg a kérdést. Nem az volt, sikeres-e valamiben. A bölcsészetet könnyen letudtad, hogy nem tudomány. Ezek a kijelentések léteznek fogorvosokról, közgazdászokról, és bármennyire nem hiszed, mérnökről is. Bárki, aki ilyet mond, keveset tud az adott tudományról. De gondolom, ha születik egy siket gyereked például, és olyan kommunikációs gépek segítik majd például a telefonálásban, amit nyelvészek nélkül nem tudnának az informatikusok és mérnökök kifejleszteni, akkor majd szintén mondd, hogy nem tudomány. Nem értem egyébként, miben sikeres, aki egyetemet elvégzett, és érti a dolgokat. Édesapám is mérnök, és lesújtó véleménnyel van arról, milyen emberek jönnek ki az egyetemről.
"Én csak azt nem értem, mit pattog egy bölcsés vagy akárki."
Ezt meg nem értem. Egy kozmetikus is kiírhatná a kérdést, ha akarná, és lenne véleménye bármelyik félről.
Na, ennyit szántam rád, mivel nem a kérdésre válaszoltál, meg se értetted azt (fent megindokoltam, miért nem ez volt a kérdés), majd kioktatsz, hogy "lefordítod nekem".
Nézzük a többi választ.
"Egy mérnöki és egy közgazdasági diplomával és 5 év releváns szakmai tapasztalattal (és szakmai sikerekkel) úgy érzem elértem valamit, ne kelljen már bocsánatot kérnem érte..."
Neked is: elolvastad a kérdést? Nem erről szólt. Szakmai tapasztalat, két diploma. A válaszod épp annyira releváns, mint egy balett-táncosé.
Azt, hogy jobban tud érvényesülni a társadalomban, az tény. A kérdésemben inkább arra reflektáltam, hogy mindkét fél már tekinti magát valaminek, vagy magas lóról beszél. Nagyon rákaptatok a mérnök dologra, de a bölcsészekre ugyanúgy igaz.
"Az meg, hogy valaki még csak mérnöki tanulmányokat folytat és ezért semmibe kéne venni őket, azt nem tartom relevánsnak. "
Nem mondtam, hogy semmibe kell venni. Azt mondtam csak, hogy a "mérnök vagyok, mert épp felvettek egy egyetemre", épp olyan nevetséges, mint az a töriszakos lány a videóban, hogy "én másképp látom a dolgokat", vagy az elsőéves egyetemisták, akik visszajárnak a volt gimnáziumuk Facebook-csoportjába, hogy ott oltogassák az érettségizőket, hogy "a vizsgaidőszak százszor nehezebb", ami igaz, csak kit érdekel adott helyzetben, és egy éve még ők maguk voltak ott besz**rva.
"Egyetemi tanulmányaim alatt egy hallgatói versenycsapat tagja voltam és BSc képzés alatt például én már foglalkoztam villamoshajtás-kutatással és számos alkatrészt és főkomponenest terveztem a versenyautónkba. Összeségébe szorgalmas voltam tanulás mellett, így szakmai tapasztalatra is szert tettem. Bölcsészként mi tudtam volna tenni? Elolvasok 3 könyvet? szerintem ezzel a kérdést le is zárhatjuk. Egy végzett mérnök. (lehet nyugodtan engem is lepontozni)"
Bírom ezt, hogy elmondod a véleményed, és közlöd, hogy olyan jó érv volt, hogy lezárhatjuk a vitát. Vannak mindkét egyetemen szorgalmas és ambíciózus diákok, de nyilván vannak másmilyenek is. Te mit gondolsz, hogy a bölcsész szakokon nem léteznek szakmai versenyek, OTDK-k, szakmai tapasztalat? Ez az elolvasok 3 könyvet dolog tipikusan annak a jele, hogy fogalmad sincs, mi van a másik szakon. Én is tudok ilyet mondani, hogy ismerek olyat, aki már egyetemistaként részt vett abban, hogy a siket iskolában egyesítsék a jelnyelvet, a jelnyelvi tanulást, és lehetővé tegyék a siketeknek a tudományról jelnyelven való bézsedet. Meg ismerek olyat is, aki nem csinált ilyet, nyilván te is. Szerinted a bölcsészkaron nincs szakmai gyakorlat, vagy verseny, vagy ilyesmi? Egy évfolyamtársam épp most nyert Pro Sciencia díjat, 23 éves.
"Pont a bölcsészet egy tudomány, a mérnökség meg abszolút, de abszolút nem tudomány.
A mérnök egy olyan személy, aki egy adott műszaki területen el tudja látni a feladatait a matematika tudományát alkalmazva (valahol abszolút matek sem kell a hétköznapok során). Tehát egy másik tudományág tanait használja fel, de önmagában nem tudomány."
Ezt nem volt bátorságom leírni, de hasonlóan gondoltam, köszönöm.
"Politikai, közéleti, társadalmi, kulturális dolgokhoz katasztrofálisan h-ü-l-y-é-k,"
Ugyanakkor ezzel nem értek egyet.
"egy verset, novellát, stb kell elemezni, vagy egy fogalmazást kell írni, és kitalált történeteket, alliterációkat, mindenféle ilyesmit kell elképzelni, kitalálni, hogy mit gondolhatott az író/költő."
Olyan érdekes, hogy akárhányszor ez a vita felmerül, mindig ezzel az egy verses példával jönnek. Mintha semmi más nem lenne, jogtudomány, fordítástudomány, tolmácsolás, pedagógia, pszichológia, történészet. Mintha más tárgy nem is lett volna az iskolákban csak verselemzés meg matek. Te is egy csomót írsz a verselemzésről. Én elhiszem, hogy a rossz magyartanárok ekkora traumát okoznak, de én se állítom, hogy a matekon semmi mást nem tanultunk, végig csak vektorokat. Egyébként a metaforák a versben nem fontosak. Azért kell őket felismerned, mert az absztrakt gondolkodás alapjai, és mindennap te is metaforákban beszélsz, akár tetszik, akár nem. ha nincs metafora, nincs absztrakt gondolkodás, ha nincs absztrakt gondolkodás, nincs matematika se. A geometriában sem azért kérdezik a kocka kiterített hálóját, mert jól néz ki lerajzolva, hanem mert többek között a térlátásod is fejlődik tőle. Az valóban lehet mellékes, hogy József Attila mit írt, de ha nem vagy képes egy elvont szöveget értelmezni, bajok lesznek. Mondom ezt neked, aki már a kérdésemet se tudta elolvasni, de azért lefordította. Egyébként ebben a mondatodban a lefordít egy metafora. Te használtad.
"Nálunk pedig gimiben inkább az volt humán-beállítottságú, akinek már túl magas volt a matek, fizika, kémia, mert nem volt képes elképzelni, nem tudott hozzá eleget gondolkodni, nem volt elég az IQ-ja."
Ebben három tévedés van:
- Egy anekdotikus érvelés (nálunk a gimnáziumban). Gondolom, arra, hogy apám szerint rosszak a fiatal mérnökök, azt fogod mondani, hogy ez csak az én példám, de a te gimis példád, az általános érvényű.
- Ennyi erővel én is mondhatnám, hogy annak megy a matek, aki egy verset nem képes elolvasni, és nem képes egy magyarul írt szöveget normálisan felfogni. Legyünk őszinték. az, hogy valaki nem olvassa el a Bűn és bűnhődést, egy dolog. De sokan egy két oldalas novellát nem voltak képesek felfogni, és mind egyetemista lett, kémikus, bankár, ez-az-amaz. Ennyi erővel mondhatnám, hogy matekra az megy, akinek nem megy a nyelvtan, nem megy az idegen nyelv. És továbbra is azt csinálod, hogy csak a verselemzést tartod humán tárgynak. A történelemben egyébként az összefüggéseket is érteni kell. Most jön az én anekdotikus érvem: volt olyan osztálytársam, aki a történelemből nem volt képes egy gondolkodós válaszra válaszolni. Betanult mindent, de ha a tanár megkérdezte, hogy szerinted miért csinálta ezt az uralkodó, nem tudta megmondani. Logikusan összerakni a történéseket a tanultak alapján. Ellenben matekból jó volt, és a legmagasabb pontszámot vitte közülünk egyetemekre.
- Szerintem nagyon kevés ember szimplán csak humán vagy reál beállítottságú, a legtöbben úgy vannak vele, hogy megy nekik a kémia, de inkább humánosok, vagy inkább reálosok, de a németet szeretik.
"A humán-tantárgyak nem nehezek. Bár nem is egzaktak, mint a természettudomány, de a magyart, törit bárki meg tudja tanulni, mert különösebben nem kell hozzá sokat gondolkodni, csak bemagolni."
Hát gimiben lehet,hogy nem, de a bárki be tudja magolni lásd fenn a választ: a reálos se tudta bemagolni. Illetve ha bárki be tudja, akkor miért nem ötös mindenki? Van, aki nem ÉRTI. Nem bemagolni kell amúgy, és épp ebből látszik, hogy nem érted, mert ha értenéd, nem kéne magolgatnod, csak a neveket meg az évszámokat meg a helyszíneket, illetve a főbb irányvonalakat. Elhiszem, hogy volt egy rossz töritanárod, de ne vetítsd már ki mindenkire. És ugye nem gondolod azt, hogy egyetemen is azt tanítják, amit a gimiben. te például mérnökként még mindig a kör kerületét tanulod, vagy mi? Nagy baromság azt hinni, hogy az egyetemi dolgokról képet alkothatsz a középiskolai tanulmányok alapján.
"Váltják egymást a műszakokkal, az év legnagyobb eseménye pedig az egy hónapos leállás, ahol rengeteg vendégmunkás is van, mindent leellenőriznek és kitisztítanak. Ebbe az országba a már meglévő technológia érkezik külföldről, érdemi kutatás-fejlesztés nincsen. "
Ebben lehet, hogy igazad van.
Kedvenc példám, amikor egy bölcsész ismerős beszélt egy mérnökkel. Viccből azt hazudta neki,hogy bölcsészmérnök, erre az elkezdett vele érdemben beszélgetni, majd megdicsérte, hogy milyen okos, látszik, hogy mérnök.
8-as: mondjuk pont a helyesírást nem hoztam volna példának,mert az csak egy megegyezésen alapuló valami. Egyébként a bölcsészet is használja a fizikai törvényeket,például a fonetika vagy a neurolingvisztika.
""Az irdodalom, nyelvtan az alapműveltség része, kellenek a tanárok, a bölcselkedők, csak nem ennyi, amennyi most van.""
Ez jogos. Csak tipikus példája annak,hogy nehéz úgy bölcsészes kérdést feltenni, hogy ne rángassanak elő mindent, ami nem is volt kérdés.
"Főleg, hogy a rengetegen nem is mérnökként fognak dolgozni, mert hiába végezte el az egyetemet, nem megy nekik. Miről szól ez az egyetem? Rengeteg tanulás, magolás, könyvolvasás, félévente 2-3 nehezebb tantárgy, amire végig be kell járni minden órára, beadandó, zh, szóbeli vizsga, de a többségére a diákok 90%-a csak az előző évi zh-kból készül fel. Megvannak a lefotózott vizsgafeladatok, kidolgozott kérdések, a ketteshez elég. És átcsúsznak, túlélik. Van, aki megbukik, sokadjára is, de még így is elvégzi. Komolyan gondolkodást nem igényel, én ezért is csalódtam nem kicsit az egyetemben. Géptanból, kémtechből, szervesből is megvan a képlet, és abba kell behelyettesíteni. Gondolkodni? Áhhh. Ráadásul nálunk nem nagyon jellemző. Volt egy nagyon jó tanár, aki gondolkodásra tanított, ő is elment, meg sok más igazán jó tanár is."
Na de basszus,akkor nekem van igazam. Hát épp ezt mondom.
"Pont folyamatirányításon, a jó tanárral kezdtünk azzal, hogy az elméleti tudományok (fizika, kémia, matematika...) az alaptudományok, melyek alaptörvényekkel (axiómákkal) rendelkeznek. Míg az alkalmazott tudományoknak (mindenféle mérnök) alapegyenletei (fundamentális egyenletei) vannak, melyek az alaptörvényeken alapszanak. Pl. a villamosmérnöki tudománynak a Maxvell-egyenletek, vegyészmérnököknek a tömeg-és anyagmérleg egyenletek, stb. Ezek nem a tipikus Newton-törvények, hanem elég hosszú differenciál-egyenletek, amiket álmunkból felkeltve is tudni kell, alkalmazni is. Nem vagyok benne biztos, hogy ilyeneket egy sima kémikus vagy fizikus tanulna."
Ebben, belátom, igazad van.
"Meg amúgy valahol a mérnöki szóban benne van szerintem, hogy tudomány."
Ezt mondjuk nem értem, a mérnökben az van benne, hogy mér+nök. :D Ha a mérés automatikusan csak tudomány, akkor oké. De az jogos, hogy a nevekből nem lehet ítélni. Például az ELTE-n külön van a pedagógia, a pszichológia, meg a jogtudomány, nem a BTK-n tanítják, de az átlagos beszédben bölcsésznek tekintik őket.
Nem értem, honnan növesztetted ki a végére a normális stílust, magadnak is ellentmondva a végére, de halleluja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!