Van valami fura kenyszerbetegsegetek?

Néha bólogatásszerűen aprókat rántok a fejemmel. Tépkedem a kezemen a bőrt. Kaparom a fejbőröm. Mozgatom az ákapcsom. Minden feladat után és előtt képes vagyok kezet mosni. Mindent megszagolok. Rágom a számat.

Oh jézusom, nem vagyok normális 😂

Ha pl. olyan társaságban vagyok, ahol 1-2 emberen kívül nem ismerek senkit, vagy csak szimplán nem érzem jól magam ott, unatkozok, stb., akkor mindig a beállításokat olvasgatom a telómban, hogy úgy tűnjön, nagyon elfoglalt vagyok.

Akkor tudom biztonsgában a telefonomat, ha a kezemben tartom. Sokszor illetlennek tűnhetek, már többször, többen rámszóltak emiatt, ha egy nem odaillő szituációban is a kezemben volt, pedig csak elővigyázatos vagyok. 100 esetből 1-szer, ha mégis elrakom, általában valaki unszolására, bármiféle túlzás nélkül 1 percenként nyúlkálok a zsebemhez, nyitogatom a táskám, hogy lássam, megvan-e még.

Nem tudom, hogy ez annak számít-e, de akár 1 éves beszélgetést is ezredjére lejátszok a fejemben és kigondolom, hogy mit kellett volna mondanom az adott szituációban.

Utálom a változásokat és nagyon nehezen is alkalmazkodok hozzájuk. Ez az életem minden területére kisugárzott már, legyen szó az új órarendről az iskolában vagy hogy mindig csak egy úton megyek haza. Megvan az is, hogy mikor, melyik részén a járdán, melyik zebrán mehetek át a túloldalra, stb. A gardróbomban, a cipősszekrényen mindennek megvan a maga helye, már vagy 5-6 éve minden ugyan oda van téve.