Csak én vagyok ezzel így?

Mikor én voltam fiatalabb, én 23 éves koromig egy kortyot nem ittam, mert az apám alkoholista volt kiskorom óta, így undorodtam a piától.

Attól függetlenül még elmentem bulizni a barátokkal, kocsmába is beültem velük, de én csak kóláztam vagy narancslevet ittam. A közeli barátok szerencsére teljesen megértették, nem erőltették. Néha a társasághoz csapódó emberek próbáltak erőltetni, de egyáltalán nem esett nehezemre határozottan elutasítanom. És nem éreztem cikinek, meg a többiek sem éreztették.

Felnőtt koromban aztán már módjával ittam, de sosem képszakadásig, csak oldott becsípésig, így nincsenek berúgós sztorijaim, de nem érzem, hogy kimaradtam valamiből. Így is sok jó, vicces élményt gyűjtöttem be a barátokkal.

Illetve egyik munkahelyemen volt egy férfi kollégám, aki maximálisan antialkoholista volt, de iszonyat imádott bulizni, főleg táncolni, meg sok új emberrel beszélgetni. Jófej volt, nagyon sokan kedvelték, és nála is elfogadták, nem erőltették a piát.

Tudom, menőnek számít dicsekedni berúgós sztorikkal, de ivás nélkül is lehet jól érezni magát az embernek.