Miért lehet az, hogy csökken bennem az empátia és az érzelmi kötődés másokkal szemben? Tetszik a dolog valamiért, de tudom, hogy helytelen.

Példának ott vannak a barátaim. Ha valami gond van meghallgatom őket, de azon kapom magamat hogy nem tudok mit kezdeni a dologgal, akármilyen gondjukról is legyen szó. Ha valamelyikük pl. 5-10 év ismeretség után azt mondaná hogy többet nem akar látni, meg sem hatna, pedig tudom hogy szeretem őket.

A családomban is megesett már, hogy ilyen-olyan rokonok gondjai abszolút nen hatottak meg, úgymond nem érdekeltek maguk az emberek sem. Nem kötődök egy-két hónapja. Tudom, hogy ennek nem kellene így lennie, de valahogy így mintha könnyebb lenne, csak azért gondolom érthető ha aggaszt a helyzetem, mert nem ismerem a forrását.

Nárcisztikus hajlamom nincsen, érdeklődtem, nem kaptam arra visszajelzést senkitől hogy ilyen téren bármikor is gond lett volna velem. Tudatosult traumám nincs, nem is volt, teljesen "oktalanul" alakult ez ki bennem.

Korábban nagyon érzékeny voltam, szibte bármi megérintett, sokszor egy ember puszta látványa is (mikor mi), mostanság pedig hűvösnek és ridegnek érzem magamat.

24/F