A kijárási korlátozást miért kockulásra, miért nem önmaguk képzésre használják az emberek?

Nekem mindegy, ki mit csinál!

Csak mikor gazdasági válság, munkanélküliség, és esetleg ez érint téged is (kívánom ne így legyen!), akkor azért jusson eszedbe hány percet, hány órát, hány napot, hány hetet stb. töltöttél a Netflix előtt, hány és hány sorozatot néztél végig, és hány és hány játékot vittél végig!

Nekem nem kell megfelelnie senkinek sem!

Mindenki úgy éli az életét, ahogyan szeretné, és ez innentől kezdve az ő felelőssége is! Nem az enyém, nem a politikusoké, a bankoké, a gazdagoké, bárkié, hanem csakis kizárólag az övé!

És igen, ezt itt és most el lehet kezdeni! A te felelősséged, hogy tévézel vagy tanulsz! Nekem mindegy, melyiket választod, másoknak is mindegy, egyedül neked nem mindegy!

Nyilván vannak kivételek, most én inkább az általános mentalistáról beszélnék.

Mondok egy kicsit kisarkított példát, hogy mire is gondolok:

1. verzió: Jaj, de jó, megkaptam a diplomát nyelvvizsga nélkül is, tök jó, akkor már ezzel sem kell bajlódnom, most úgyis van időm, és kijött az új Trónok harca évad (ez csak egy példa)!

2. verzió: Jaj, de jó, megkaptam a diplomát nyelvvizsga nélkül is, tök jó, de most úgyis van időm, úgyhogy kicsit felhúzom a nyelvtudásom ebben a pár hónapban, hogy a járvány után elmenjek, lerakjam a nyelvvizsgát, mert tudom, hogy szükség van rá és fontos!

Tudom, több szempontból is kisarkított példa, de azért remélem lehet érezni mire gondolok.

És ez egyetlen egy lépés, az élet sok-sok ilyen lépésből áll össze.

És aki sok-sok esetben az 1.) pontot választja, az majd egyszercsak oda jut el, hogy "hát, ebben az országban nem lehet megélni!", "ez mind a kormány hibája, hisz nekem diplomásként alapból JÁRNA egy jól fizető állás!", és "inkább kimegyek külföldre pultozni/mosogatni/almát szedni!".

Aki viszont sok-sok esetben, konzekvensen a 2.) pontot választja, annak egyszercsak úgymond "szerencséje lesz" (legalábbis a többiek majd így látják), és az "ölébe hullik egy jól fizető állás!".

De nem feltétlen kell ezt a szellemi önképzésre leszűkíteni.

Itt a jó idő, kirándulni nem lehet, de futni el lehet menni, és bumm, máris tettünk legalább egy lépést az egészségünkért! És ezek vonzzák egymást, egy jó lépés után jön egy második, majd egy harmadik, és a végén egy sikeres élet.